A „;jótanácsnak” megfelelően utánanéztem Salamon Berkowitznak.
Már, amikor először hallottam a nevét Körmenden, akkor tudtam, hogy
ő a botrányairól hírhedté vált Traubisoda-gyáros,
aki rendkívül agresszív stílusáról és botrányos ügyeiről, pereiről vált hírhedté.
Annak idején újságíróként eredménytelenül próbáltam tőlük egy interjút kicsikarni,
amikor a Promontorbor Rt-vel pereskedett a Márka üdítőital jogtalan bitorlása miatt.
Nos, nézzük akkor, hogy ki az a Traubi-gyáros Salamon Berkowitz?
Az amerikai állampolgárságú, külsőségeiben is ultraortodox zsidó Salamon Berkowitz
az úgynevezett rendszerváltozás idején települ Magyarországra,
és itt rögtön privatizációs ügyekbe keveredett.
Hogy ne vádolhassanak elfogultsággal,
kizárólag újságcikkekből, országos lapokból,
közöttük a zsidó hírportálról, a Sófár.hu-ról idézek:
„Salamon Berkowitz privatizálta a '90-es évek elején
a Badacsonyi Állami Gazdaság balatonvilágosi üzemét,
amelyben jogszerűen csak 1994-ig gyárthatott volna Traubisodát.
Hiába vesztett már többször pert védjegybitorlás miatt,
az amerikai üzletember érdekeltségei, 1994 után is folytatták az üdítőital gyártását.
Salamon Berkowitz cégei használati, védjegy- és bitorlási perek indításával,
sorozatos fellebbezésekkel késleltetik az ellenük indított eljárások lezárulását,
miközben sok tíz millió forintos köz- és magántartozást halmoztak föl.
Salamon Berkowitz emellett büntetőügyben is állt már bíróság előtt"
Egy másik cikkben a következőket írják:
„A támadások elkerülése végett már az írás elején jelzem,
hogy egy Berkowitz által indított büntetőügyben
egyik kollégámmal évek óta vádlottként járok a bíróságra.
A bűnünk: írni merészeltünk arról,
hogy Salamon Berkowitz a Magyarországon folytatott gazdasági tevékenysége kapcsán
már állt büntetőbíróság előtt.
Azzal pedig, hogy erről, valamint ennek eredményéről részletesen beszámoltunk,
olyan különleges adatokat hoztunk nyilvánosságra,
amivel az ügyészség szerint megsértettük Salamon Berkowitz személyiségi jogait.
Szerintünk viszont az embereknek tudniuk kell, ki is Salamon Berkowitz.
Azt, hogyan keveredett ide a rendszerváltás körül,
miként juthatott nagy összegű; állami hitelhez akkor,
amikor más magyarországi vállalkozók többségének nem volt erre lehetősége.
A közvéleménynek tudnia kell arról is,
hogy milyen eszközökkel próbált embereket és vállalkozásaikat tönkretenni,
hogyan használta fel az alulinformált, ostoba politikusokat és diplomatákat a közszerepléseihez,
illetve, hogy miért felkészületlen és tehetetlen vele szemben
az igazság kiderítésével már régóta nem bíbelődő „magyar igazságszolgáltatás”.
Salamon Berkowitz és ügyletei egy-két fajsúlytalan cikk után
gyakorlatilag kikerültek a balliberális sajtó látóköréből,
annak ellenére, hogy egyre több disznóság derült ki róla.
Ezekről kizárólag a Napi Magyarország adott,
illetve a Magyar Nemzet ad rendszeresen hírt.
Pedig Berkowitz időközben közszereplővé is vált:
karácsony idején a hanukának tisztelegve menórát állított a Parlamentnél,
ahol tájékozatlan (vagy éppen jól tájékozott - a szerk.) miniszterelnökökkel
- 2002-ben Medgyessy Péterrel és Adrién Nastaséval -,
MSZP-s miniszterekkel és politikusokkal mutatkozott együtt."
És íme egy szösszenet az ultraortodox zsidó „üzletember” stílusáról:
„Berkowitz megérkezéséig minden a törvényeknek megfelelően zajlott.
A végrehajtó, természetesen rendőrök jelenlétében, tételszerűen felvette a leltárt,
szabályszerűen zajlott az eljárás.
A helyszínre érkező; tulajdonos (azaz Berkowitz - a szerk.) azonban
az első perctől kezdve vitatta az eljárás törvényességét.
Azt mondta, ez az egész - mármint a foglalás - náci eljárás,
és az ilyen náci módszerek felett már eljárt az idő.
Azután lenácizta a résztvevőket, vagyis minket is.
A fia verekedni is akart, és miután legfeljebb csak szavakat tud magyarul,
nagyon agresszíven ilyesmiket kiabált nekem: „leülsz,! nem szólsz”!
Tényleg csak a rendőrök határozottságán múlt, hogy nem lett verekedés.
Berkowitz összegyűrte és összetépte a jegyzőkönyvet...”
No, ennyit Salamon Berkowitzról, az üzletemberről,
akinek viszont van egy másik tevékenységi köre is,
erről így ír a Magyar Nemzet:
„A történet előzményeként az Ortodox Zsidó Világtanács
és a Mechon Simon Szociális és Foglalkoztatási Alapítvány nevében
közleményt adott ki Salamon Berkowitz (...),
amelyben arról értesítette az érintetteket és a sajtó munkatársait,
hogy Nyírtasson, a Mózes-hitű ortodoxok székhelyén rituális fürdőt avatnak
a közösség Szatmárból elszármazott tagjai.
A közlemény szerint a beruházás értéke meghaladja a harmincötmillió forintot,
a vendéglátás költsége pedig több mint négyszázmillió forint.
Berkowitz azt írta: "a kanadai Québecben élő;
nyírtassi haszid közösség Magyarországra költözik,
s újra otthont teremt magának azon a helyen,
ahol a XVIII. században több Mózes-hitü letelepedett,
létrehozva a szeretet és összefogás szigetét az akkor még parányi községben"
Berkowitz ötödik éve szervezi a haszid zsidók nyírtassi hazatérését,
a tavalyi találkozójukról - amely során több ezer,
hagyományos öltözetet viselő ortodox zsidó özönlötte el a nyírségi községet
- a következőket írja a Sófár.hu zsidó hírportál:
„Szemet szúrt, hogy egyetlen nőt sem láttam a tömegben,
kizárólag 6-90 éves fiúkból és férfiakból álló közösség szürreális képe tárult elém."
Ugyanerről a találkozóról a következőket nyilatkozta
a Magyar Nemzetnek tavaly egy nyírtassi helybéli férfi:
„- Isten az atyám, hogy nem vagyok antiszemita
- méltatlankodott a zarándoklat második napján
Nyírtass Bem utcájának egyik férfi lakója -,
de amit ezek az emberek művelnek itt, az túltesz mindenen.
Eljöttek Kanadából, az Egyesült Államokból és még vagy húsz országból.
Kellemes társaságra számítottunk, erre mi történik'?
Vagy azonnal megfeledkeznek magukról, vagy ez a természetes viselkedés náluk.
Ha hiszi, ha nem - erősítette meg a családapa az elmondottakat-,
nyílt ajánlatokat tesznek asszonyainknak, lányainknak.
És még ők csodálkoznak, amikor felháborodunk, s azt kérdezzük:
hol van a tisztességtelenség határa?
Nézze meg, őrző;-védő; csapattal vigyáztatják nyugalmukat
bizonyára nem kevés pénzért a faluellenében,
miközben a mi nyugalomhoz való jogunkra nincsenek tekintettel.
Ilyen körülmények között részünkről legfontosabb az éberség:
szeretjük a vendégeket, de ami sok, az sok.
Ez megy 2001 óta, és amennyiben nemtetszésünknek adunk hangot,
azonnal az a válasz, hogy antiszemiták vagyunk, utáljuk a zsidókat."
Találtunk tehát Magyarországon a névtelen levélben is említett haszid zsidókat,
Berkowitzék ugyanis ennek az irányzatnak a hívei.
A haszid irányzatról ezt írja a lexikon:
„a legnagyobb súlyt az úgynevezett ’kávánára’,
azaz a parancsolatok teljesítésének lelki aspektusára helyezik.
Vallási révületeikben Istennel való misztikus egyesülésre törekednek,
ami a haszidizmus kialakulásának korában éles ellenreakciókat váltott ki a mitnágdimok,
vagyis a haszidizmust ellenzők körében.
Mára a haszidizmus ortodox felekezetként küzd a zsidóságot veszélyeztető újítások ellen.
Az irányzat tagjai betűhíven ragaszkodnak a vallás minden parancsolatához,
fokozottan ügyelve a külsőségekre.
Rendszerint elkülönülve élnek, s féltve őrzik identitásukat minden külső hatástól"
Hogy Salamon Berkowitzék mennyire ragaszkodnak
az ősi hagyományaikhoz és a Tóra betűjéhez még az üzleti életben is,
nemcsak az bizonyítja, hogy gyárukban ugyancsak haszid zsidók dolgoznak,
az üdítőitalaikat pedig héber nyelvű; pecséttel látják el,
hanem az Index.hu 2004 novemberi tudósításából vett következő idézet is:
„Berkowitz úr végre rátért a sajtótájékoztató egyik fő témájára, a kóser traubi gyártásra.
A kóser terméknek minden alkotóelemének kósernek kell lenni.
Hogy mitől kóser valami, azt ne kérdezzük, azt a Tóra mondja meg, ősi törvény”
Solomon Berkowitz
A „;jótanácsnak” megfelelően utánanéztem Salamon Berkowitznak.
Már, amikor először hallottam a nevét Körmenden, akkor tudtam, hogy
ő a botrányairól hírhedté vált Traubisoda-gyáros,
aki rendkívül agresszív stílusáról és botrányos ügyeiről, pereiről vált hírhedté.
Annak idején újságíróként eredménytelenül próbáltam tőlük egy interjút kicsikarni,
amikor a Promontorbor Rt-vel pereskedett a Márka üdítőital jogtalan bitorlása miatt.
Nos, nézzük akkor, hogy ki az a Traubi-gyáros Salamon Berkowitz?
Az amerikai állampolgárságú, külsőségeiben is ultraortodox zsidó Salamon Berkowitz
az úgynevezett rendszerváltozás idején települ Magyarországra,
és itt rögtön privatizációs ügyekbe keveredett.
Hogy ne vádolhassanak elfogultsággal,
kizárólag újságcikkekből, országos lapokból,
közöttük a zsidó hírportálról, a Sófár.hu-ról idézek:
„Salamon Berkowitz privatizálta a '90-es évek elején
a Badacsonyi Állami Gazdaság balatonvilágosi üzemét,
amelyben jogszerűen csak 1994-ig gyárthatott volna Traubisodát.
Hiába vesztett már többször pert védjegybitorlás miatt,
az amerikai üzletember érdekeltségei, 1994 után is folytatták az üdítőital gyártását.
Salamon Berkowitz cégei használati, védjegy- és bitorlási perek indításával,
sorozatos fellebbezésekkel késleltetik az ellenük indított eljárások lezárulását,
miközben sok tíz millió forintos köz- és magántartozást halmoztak föl.
Salamon Berkowitz emellett büntetőügyben is állt már bíróság előtt"
Egy másik cikkben a következőket írják:
„A támadások elkerülése végett már az írás elején jelzem,
hogy egy Berkowitz által indított büntetőügyben
egyik kollégámmal évek óta vádlottként járok a bíróságra.
A bűnünk: írni merészeltünk arról,
hogy Salamon Berkowitz a Magyarországon folytatott gazdasági tevékenysége kapcsán
már állt büntetőbíróság előtt.
Azzal pedig, hogy erről, valamint ennek eredményéről részletesen beszámoltunk,
olyan különleges adatokat hoztunk nyilvánosságra,
amivel az ügyészség szerint megsértettük Salamon Berkowitz személyiségi jogait.
Szerintünk viszont az embereknek tudniuk kell, ki is Salamon Berkowitz.
Azt, hogyan keveredett ide a rendszerváltás körül,
miként juthatott nagy összegű; állami hitelhez akkor,
amikor más magyarországi vállalkozók többségének nem volt erre lehetősége.
A közvéleménynek tudnia kell arról is,
hogy milyen eszközökkel próbált embereket és vállalkozásaikat tönkretenni,
hogyan használta fel az alulinformált, ostoba politikusokat és diplomatákat a közszerepléseihez,
illetve, hogy miért felkészületlen és tehetetlen vele szemben
az igazság kiderítésével már régóta nem bíbelődő „magyar igazságszolgáltatás”.
Salamon Berkowitz és ügyletei egy-két fajsúlytalan cikk után
gyakorlatilag kikerültek a balliberális sajtó látóköréből,
annak ellenére, hogy egyre több disznóság derült ki róla.
Ezekről kizárólag a Napi Magyarország adott,
illetve a Magyar Nemzet ad rendszeresen hírt.
Pedig Berkowitz időközben közszereplővé is vált:
karácsony idején a hanukának tisztelegve menórát állított a Parlamentnél,
ahol tájékozatlan (vagy éppen jól tájékozott - a szerk.) miniszterelnökökkel
- 2002-ben Medgyessy Péterrel és Adrién Nastaséval -,
MSZP-s miniszterekkel és politikusokkal mutatkozott együtt."
És íme egy szösszenet az ultraortodox zsidó „üzletember” stílusáról:
„Berkowitz megérkezéséig minden a törvényeknek megfelelően zajlott.
A végrehajtó, természetesen rendőrök jelenlétében, tételszerűen felvette a leltárt,
szabályszerűen zajlott az eljárás.
A helyszínre érkező; tulajdonos (azaz Berkowitz - a szerk.) azonban
az első perctől kezdve vitatta az eljárás törvényességét.
Azt mondta, ez az egész - mármint a foglalás - náci eljárás,
és az ilyen náci módszerek felett már eljárt az idő.
Azután lenácizta a résztvevőket, vagyis minket is.
A fia verekedni is akart, és miután legfeljebb csak szavakat tud magyarul,
nagyon agresszíven ilyesmiket kiabált nekem: „leülsz,! nem szólsz”!
Tényleg csak a rendőrök határozottságán múlt, hogy nem lett verekedés.
Berkowitz összegyűrte és összetépte a jegyzőkönyvet...”
No, ennyit Salamon Berkowitzról, az üzletemberről,
akinek viszont van egy másik tevékenységi köre is,
erről így ír a Magyar Nemzet:
„A történet előzményeként az Ortodox Zsidó Világtanács
és a Mechon Simon Szociális és Foglalkoztatási Alapítvány nevében
közleményt adott ki Salamon Berkowitz (...),
amelyben arról értesítette az érintetteket és a sajtó munkatársait,
hogy Nyírtasson, a Mózes-hitű ortodoxok székhelyén rituális fürdőt avatnak
a közösség Szatmárból elszármazott tagjai.
A közlemény szerint a beruházás értéke meghaladja a harmincötmillió forintot,
a vendéglátás költsége pedig több mint négyszázmillió forint.
Berkowitz azt írta: "a kanadai Québecben élő;
nyírtassi haszid közösség Magyarországra költözik,
s újra otthont teremt magának azon a helyen,
ahol a XVIII. században több Mózes-hitü letelepedett,
létrehozva a szeretet és összefogás szigetét az akkor még parányi községben"
Berkowitz ötödik éve szervezi a haszid zsidók nyírtassi hazatérését,
a tavalyi találkozójukról - amely során több ezer,
hagyományos öltözetet viselő ortodox zsidó özönlötte el a nyírségi községet
- a következőket írja a Sófár.hu zsidó hírportál:
„Szemet szúrt, hogy egyetlen nőt sem láttam a tömegben,
kizárólag 6-90 éves fiúkból és férfiakból álló közösség szürreális képe tárult elém."
Ugyanerről a találkozóról a következőket nyilatkozta
a Magyar Nemzetnek tavaly egy nyírtassi helybéli férfi:
„- Isten az atyám, hogy nem vagyok antiszemita
- méltatlankodott a zarándoklat második napján
Nyírtass Bem utcájának egyik férfi lakója -,
de amit ezek az emberek művelnek itt, az túltesz mindenen.
Eljöttek Kanadából, az Egyesült Államokból és még vagy húsz országból.
Kellemes társaságra számítottunk, erre mi történik'?
Vagy azonnal megfeledkeznek magukról, vagy ez a természetes viselkedés náluk.
Ha hiszi, ha nem - erősítette meg a családapa az elmondottakat-,
nyílt ajánlatokat tesznek asszonyainknak, lányainknak.
És még ők csodálkoznak, amikor felháborodunk, s azt kérdezzük:
hol van a tisztességtelenség határa?
Nézze meg, őrző;-védő; csapattal vigyáztatják nyugalmukat
bizonyára nem kevés pénzért a faluellenében,
miközben a mi nyugalomhoz való jogunkra nincsenek tekintettel.
Ilyen körülmények között részünkről legfontosabb az éberség:
szeretjük a vendégeket, de ami sok, az sok.
Ez megy 2001 óta, és amennyiben nemtetszésünknek adunk hangot,
azonnal az a válasz, hogy antiszemiták vagyunk, utáljuk a zsidókat."
Találtunk tehát Magyarországon a névtelen levélben is említett haszid zsidókat,
Berkowitzék ugyanis ennek az irányzatnak a hívei.
A haszid irányzatról ezt írja a lexikon:
„a legnagyobb súlyt az úgynevezett ’kávánára’,
azaz a parancsolatok teljesítésének lelki aspektusára helyezik.
Vallási révületeikben Istennel való misztikus egyesülésre törekednek,
ami a haszidizmus kialakulásának korában éles ellenreakciókat váltott ki a mitnágdimok,
vagyis a haszidizmust ellenzők körében.
Mára a haszidizmus ortodox felekezetként küzd a zsidóságot veszélyeztető újítások ellen.
Az irányzat tagjai betűhíven ragaszkodnak a vallás minden parancsolatához,
fokozottan ügyelve a külsőségekre.
Rendszerint elkülönülve élnek, s féltve őrzik identitásukat minden külső hatástól"
Hogy Salamon Berkowitzék mennyire ragaszkodnak
az ősi hagyományaikhoz és a Tóra betűjéhez még az üzleti életben is,
nemcsak az bizonyítja, hogy gyárukban ugyancsak haszid zsidók dolgoznak,
az üdítőitalaikat pedig héber nyelvű; pecséttel látják el,
hanem az Index.hu 2004 novemberi tudósításából vett következő idézet is:
„Berkowitz úr végre rátért a sajtótájékoztató egyik fő témájára, a kóser traubi gyártásra.
A kóser terméknek minden alkotóelemének kósernek kell lenni.
Hogy mitől kóser valami, azt ne kérdezzük, azt a Tóra mondja meg, ősi törvény”