Megérkezett az igazi digitális generáció: egyre több kisbaba okostelefonozik.
Talán nincs még egy olyan technikai újítás, amely oly mértékben megváltoztatta volna az életünket, mint ahogyan azt a mobileszközök tették. Az amerikai nyolcévesek 72 százaléka használ okostelefont vagy tabletet.
"Sokkal előbb kéne orientálódni a tanulóknak és azokat a képességeket fejleszteni, ami az érdeklődésének/adottságainak megfelelnek."
Ezzel nem értek egyet. Éppen hogy nem szabad túl korán orientálódnia egy fiatalnak (sem a számítástechnika, sem pedig más irányban). Egy gyerek érdeklődési köre az alábbiakat foglalja magában: MINDEN
Egy gyereket alapvetően minden érdekel. Éppen ezért nem kell egy adott dologra rácuppani vele, hanem először érdemes mindent megmutatni neki, hogy utána válassza ki, ami a legjobban érdekli. Az általános iskola ezért is jó (pontosabban: LENNE jó, ha jól működne), hogy ott a gyerek megismeri a világot minél több szemszögből, és megismer minél több dolgot hozzá. És utána, mikor az alapok megvannak, és ha már eldöntötte, hogy mi érdekli, utána lehet továbblépni a kiválasztott irányokba.
"de megtaníthattak egyfajta következetes, logikus gondolkodásmódra. Mindegy, hogy BASIC,DOS,PASCAL,C,JAVA,PHP... a lényeg, hogy a szinapszisok, meg a neuronok dolgozzanak."
Ha így nézzük, akkor a sima olvasás is legalább annyira fejleszti az ember agyát. De igaz, ilyen szempontból biztos tanított valamit nekem is. Mint ahogy a matekóra, a törióra, a nyelvtanóra meg a többi is.
"Magát az elvet, a logikát kéne a lehető legfrissebb, eszközökkel/programokkal szemléltetve bemutatni."
Ebben egyetértünk.
"De említhetnék a Manó Angoltól kezdve a Synthezia nevű zongorás programig egy tucat olyan készségfejlesztő alkalmazást, ami SZERINTEM hasznukra válik majd a jövőben."
A készségfejlesztő alkalmazások még elmennek. Tényleg vannak egész jó cuccok, szemléltetésre és akár némi készségfejlesztésre jók. Viszont azt tudni kell, hogy egy óvodás korú gyermek esetében nem ez a leghatékonyabb módja a képességei kialakításának. Sok esetben max. csak segédletnek alkalmazhatóak.
Egy nagyobb gyerek is ha motiválva van, akkor akár 18 évesen is bármit képes rohadt gyorsan megtanulni. De ahhoz, hogy ezt minél hatékonyabban tudja majd megtenni, ahhoz kell egy alap, amit éppen pár évesen szed össze. Ha ez nincs meg (márpedig azt az alapot legjobban a szabadban való futkározással és hasonlókkal szerzi meg), akkor később is nehezebb lesz neki.
"Gerinc probléma: asztali PC-nél szinte kiküszöbölhetetlen, de ma már a tabletek, telefonok laptopok korát éljük. Fekve, hátradőlve, fejen állva is lehet netezni. "
Teljesen mindegy, milyen a testhelyzete. Amikor ezzel foglalkozik, akkor akár órákig majdhogynem mozdulatlan marad az ember. Nem veszi észre sokáig, hogy nem mozog. Sok esetben pedig belehajolva végzi a tevékenységet; laptopnál és asztali gépnél főként, de okostelefonnál is nagyon közelről nézik a képernyőt az emberek. Nagyon nehéz bárkit is rászoktatni, hogy ne hajoljon egyre közelebb hozzá. Ez pedig nem egészséges, legalábbis hosszú távon nem.
"Maximum a mereven egy pontra figyelés jöhet szóba, mint kockázati tényező, de akkor mondhatnánk, hogy könyvet olvasni is egészségtelen!?"
Mondhatjuk, igen; erre gondoltam. És igen, a túl sok olvasás sem egészséges, azt sem szabad túlzásba vinni.
"Nem feltétlenül kell hitelesnek tekinteni egy írást, mert egy jól megszerkesztett weboldalon publikálta "valaki"."
Nem azért hiteles, mert jól megszerkesztett a weboldal. (Igazából nem is néztem, hogy hogyan van szerkesztve, a cikket olvastam. Annyira nem vagyok azért kocka, hogy egy honlapot a CTRL+U megnyomását követően tudjam csak rendesen böngészni! :) )
Hanem attól hiteles, hogy egy ezzel foglalkozó, a szakterületen elismert, konkrétan ezt kutató neuropszichológus professzor mondta.
De a honlapon egyébként csak átvették a cikket. Most kikerestem neked az eredeti PDF verzióját, hoghy lásd, nem egy vakvilágba beszélő bloggerről van szó: http://www.tanit.hu/files/A_media_es_a_gyermeki_agy.pdf
Testi tapasztalatokről beszél, azt tartja fontosnak. És kihangsúlyozza, hogy azt elsősorban mozgással, zenével és elé pakolt életszerű kihívásokkal tudja a gyerek megszerezni. Ha pedig ez nem alakul ki benne 6 éves koráig, akkor később már sokkal nehezebb lesz.
Egyszóval én azt mondom, hogy pár esetben hasznos lehet a számítástechnika, mint más dolgokat elősegítő, támogató eszköz (ahogy említetted a lego dolgot is, ahol szintén a lego volt a lényeg, a számítógép csak besegített). De hogy ezt külön tanulja a gyerek, avagy hogy 3-4 évesen vegyünk neki tabletet, az nagyon erőltetett.
A technika csak egy eszköz, amivel elérhetünk egy célt; nem pedig maga a cél.
Ezzel nem értek egyet. Éppen hogy nem szabad túl korán orientálódnia egy fiatalnak (sem a számítástechnika, sem pedig más irányban). Egy gyerek érdeklődési köre az alábbiakat foglalja magában: MINDEN
Egy gyereket alapvetően minden érdekel. Éppen ezért nem kell egy adott dologra rácuppani vele, hanem először érdemes mindent megmutatni neki, hogy utána válassza ki, ami a legjobban érdekli. Az általános iskola ezért is jó (pontosabban: LENNE jó, ha jól működne), hogy ott a gyerek megismeri a világot minél több szemszögből, és megismer minél több dolgot hozzá. És utána, mikor az alapok megvannak, és ha már eldöntötte, hogy mi érdekli, utána lehet továbblépni a kiválasztott irányokba.
"de megtaníthattak egyfajta következetes, logikus gondolkodásmódra. Mindegy, hogy BASIC,DOS,PASCAL,C,JAVA,PHP... a lényeg, hogy a szinapszisok, meg a neuronok dolgozzanak."
Ha így nézzük, akkor a sima olvasás is legalább annyira fejleszti az ember agyát. De igaz, ilyen szempontból biztos tanított valamit nekem is. Mint ahogy a matekóra, a törióra, a nyelvtanóra meg a többi is.
"Magát az elvet, a logikát kéne a lehető legfrissebb, eszközökkel/programokkal szemléltetve bemutatni."
Ebben egyetértünk.
"De említhetnék a Manó Angoltól kezdve a Synthezia nevű zongorás programig egy tucat olyan készségfejlesztő alkalmazást, ami SZERINTEM hasznukra válik majd a jövőben."
A készségfejlesztő alkalmazások még elmennek. Tényleg vannak egész jó cuccok, szemléltetésre és akár némi készségfejlesztésre jók. Viszont azt tudni kell, hogy egy óvodás korú gyermek esetében nem ez a leghatékonyabb módja a képességei kialakításának. Sok esetben max. csak segédletnek alkalmazhatóak.
Egy nagyobb gyerek is ha motiválva van, akkor akár 18 évesen is bármit képes rohadt gyorsan megtanulni. De ahhoz, hogy ezt minél hatékonyabban tudja majd megtenni, ahhoz kell egy alap, amit éppen pár évesen szed össze. Ha ez nincs meg (márpedig azt az alapot legjobban a szabadban való futkározással és hasonlókkal szerzi meg), akkor később is nehezebb lesz neki.
"Gerinc probléma: asztali PC-nél szinte kiküszöbölhetetlen, de ma már a tabletek, telefonok laptopok korát éljük. Fekve, hátradőlve, fejen állva is lehet netezni. "
Teljesen mindegy, milyen a testhelyzete. Amikor ezzel foglalkozik, akkor akár órákig majdhogynem mozdulatlan marad az ember. Nem veszi észre sokáig, hogy nem mozog. Sok esetben pedig belehajolva végzi a tevékenységet; laptopnál és asztali gépnél főként, de okostelefonnál is nagyon közelről nézik a képernyőt az emberek. Nagyon nehéz bárkit is rászoktatni, hogy ne hajoljon egyre közelebb hozzá. Ez pedig nem egészséges, legalábbis hosszú távon nem.
"Maximum a mereven egy pontra figyelés jöhet szóba, mint kockázati tényező, de akkor mondhatnánk, hogy könyvet olvasni is egészségtelen!?"
Mondhatjuk, igen; erre gondoltam. És igen, a túl sok olvasás sem egészséges, azt sem szabad túlzásba vinni.
"Nem feltétlenül kell hitelesnek tekinteni egy írást, mert egy jól megszerkesztett weboldalon publikálta "valaki"."
Nem azért hiteles, mert jól megszerkesztett a weboldal. (Igazából nem is néztem, hogy hogyan van szerkesztve, a cikket olvastam. Annyira nem vagyok azért kocka, hogy egy honlapot a CTRL+U megnyomását követően tudjam csak rendesen böngészni! :) )
Hanem attól hiteles, hogy egy ezzel foglalkozó, a szakterületen elismert, konkrétan ezt kutató neuropszichológus professzor mondta.
De a honlapon egyébként csak átvették a cikket. Most kikerestem neked az eredeti PDF verzióját, hoghy lásd, nem egy vakvilágba beszélő bloggerről van szó:
http://www.tanit.hu/files/A_media_es_a_gyermeki_agy.pdf
Testi tapasztalatokről beszél, azt tartja fontosnak. És kihangsúlyozza, hogy azt elsősorban mozgással, zenével és elé pakolt életszerű kihívásokkal tudja a gyerek megszerezni. Ha pedig ez nem alakul ki benne 6 éves koráig, akkor később már sokkal nehezebb lesz.
Egyszóval én azt mondom, hogy pár esetben hasznos lehet a számítástechnika, mint más dolgokat elősegítő, támogató eszköz (ahogy említetted a lego dolgot is, ahol szintén a lego volt a lényeg, a számítógép csak besegített). De hogy ezt külön tanulja a gyerek, avagy hogy 3-4 évesen vegyünk neki tabletet, az nagyon erőltetett.
A technika csak egy eszköz, amivel elérhetünk egy célt; nem pedig maga a cél.