„Uszítás az öregek ellen” - indul a nyugdíjellenes mozgalom
Kiss Zoltán blogger szerint a „gyurcsányi-orbáni nyuggerszocialista kormányok” a nyugdíjas szavazatokért feláldozták az ország jövőjét. Egy idei közvéleménykutatás szerint a hasonló gondolatokkal egyre többen egyetértenek.
Na az jó, bár a sima boxot nem szeressem annyira. Én kick-boxot űzök jó ideje, és a mázsától sem vagyok messze (szupernehézsúly, bár mikor még versenyeztem egy kicsit ifjú süldő koromban, akkor csak cirkáló meg nehézsúlyban nyomtam).
Sajnos viszont továbbra sem ment át, amit mondani akartam. Elhiszem, hogy szar az élet (nézőpont kérdése), de arról nem az az épp kiválasztott nyugdíjas tehet, akiről igazából semmit nem tudsz. Viszont ha bunkó vagy vele szemben, akkor ő is bunkó lesz veled vagy mással. Utána az is bunkó lesz, és stb. stb. Utána meg csodálkozunk, ha a boltba bemenve az eladó jóhogy le nem köp téged. A társadalom te vagy, nem pedig egy rajtad kívül lévő valami. Ergo te is alakítod olyanná, amilyen. Ha nem tetszik, arról legfőképpen te tehetsz.
Az, hogy acsarogsz a nyugdíjasok, vállalkozók, akárkik ellen, meg az, hogy bunkó vagy velük szemben, az elég káros, főleg rád nézve. Egyrészt lóf@szt se érsz el vele. Áttaposol rajta, mert esetleg nála erősebb vagy. Utána majd jön valahol valaki, aki nálad erősebb (és nem feltétlen fizikailag, pl. a főnököd, aki kirúg). És máris visszakaptad a pofont. Elértél valamit? Nem. Csak idegesítetted magad, ami neked káros leginkább.
Tehát igen, az élettől általában pont azt kapod, amit beleadsz. Jó, nem feltétlen mindig, de általában azért ez így megy, még ha a látszat néha mást is sugall. Csak ne kizárólag a pénzügyi részét nézd. Természet anyácska jellemző tulajdonsága, hogy szereti egyensúlyban tartani a dolgokat. Igaz, néha az ő faramuci módján teszi ezt, de hidd el, ő jobban tudja, hogy mikor van egyensúlyban. Ugyanis ő nem a mérleg serpenyőjében áll, mint mi! ;)
Gondolj ilyenkor pl. a gyerekeidre. És utána mondd azt, hogy kaptál-e valamit az élettől, visszakaptad-e azt, amit adtál. Utána amikor a mamika elé állsz a gyógyszertárban, kérdezd meg magadtól, hogy ezt vajon hol fogod visszakapni.
(Ráadásul most is itt vagy a gyógyszertár helyett. Beeeee. :P ;) )
Sajnos viszont továbbra sem ment át, amit mondani akartam. Elhiszem, hogy szar az élet (nézőpont kérdése), de arról nem az az épp kiválasztott nyugdíjas tehet, akiről igazából semmit nem tudsz. Viszont ha bunkó vagy vele szemben, akkor ő is bunkó lesz veled vagy mással. Utána az is bunkó lesz, és stb. stb. Utána meg csodálkozunk, ha a boltba bemenve az eladó jóhogy le nem köp téged. A társadalom te vagy, nem pedig egy rajtad kívül lévő valami. Ergo te is alakítod olyanná, amilyen. Ha nem tetszik, arról legfőképpen te tehetsz.
Az, hogy acsarogsz a nyugdíjasok, vállalkozók, akárkik ellen, meg az, hogy bunkó vagy velük szemben, az elég káros, főleg rád nézve. Egyrészt lóf@szt se érsz el vele. Áttaposol rajta, mert esetleg nála erősebb vagy. Utána majd jön valahol valaki, aki nálad erősebb (és nem feltétlen fizikailag, pl. a főnököd, aki kirúg). És máris visszakaptad a pofont. Elértél valamit? Nem. Csak idegesítetted magad, ami neked káros leginkább.
Tehát igen, az élettől általában pont azt kapod, amit beleadsz. Jó, nem feltétlen mindig, de általában azért ez így megy, még ha a látszat néha mást is sugall. Csak ne kizárólag a pénzügyi részét nézd. Természet anyácska jellemző tulajdonsága, hogy szereti egyensúlyban tartani a dolgokat. Igaz, néha az ő faramuci módján teszi ezt, de hidd el, ő jobban tudja, hogy mikor van egyensúlyban. Ugyanis ő nem a mérleg serpenyőjében áll, mint mi! ;)
Gondolj ilyenkor pl. a gyerekeidre. És utána mondd azt, hogy kaptál-e valamit az élettől, visszakaptad-e azt, amit adtál. Utána amikor a mamika elé állsz a gyógyszertárban, kérdezd meg magadtól, hogy ezt vajon hol fogod visszakapni.
(Ráadásul most is itt vagy a gyógyszertár helyett. Beeeee. :P ;) )