"mert másról írsz folyamatosan, mint amit én eredetileg felvetettem. "
Azt vetetted fel, hogy az alaki mozdulatok (nem így nevezted őket) miért tartoznak hozzá az államhatalom szimbolizálásához. Én meg erre mondtam, hogy az alaki mozdulatok (maguk a mozdualtok) nem az államhatalmat szimbolizálják.
(A többi meg a kifejtős része volt. :) )
"Az emberiség fennmaradása és a katonaság közti összefüggést elég haloványnak érzem, mivel az utóbbi pont az ember ember elleni harcát igyekezett mindig is hatékonyabbá tenni."
Először is tisztázzuk, hogy a "katonaság" nem feltétlen az ember-emberi harcát igyekezett hatékonyabbá tenni. Pláne nem mindig.
Másodszor (amire te gondolsz) az pont ugyanaz, amit én írtam. Annyi különbséggel, hogy ugye amikor legyőztük a többi fajt, utána már egymással harcoltunk az erőforrásokért. Amíg korábban faj faj ellen harcolt, mostanra ez nép-nép elleni küzdfelemé vált. De a lényege megmaradt: általában férfiak harcoltak, _együtt_, azért, hogy lenyomják az ellenfelet. Mint írtam is: együtt.
A többit meg megírtam korábban hozzá.
"szerintem egyébként pont az összetartozás érzése szülte az utánzást és nem fordítva"
Nem emlékszem, hogy sorrendiséget írtam volna ezzel kapcsolatban...
"Itt és most viszont már az a cél, hogy az emberek különbözzenek, méghozzá tudatosan. Nem az, hogy tudat alatt legyenek ugyanolyanok. Sem nem az, hogy tudatosan próbáljanak tök ugyanolyanok lenni, mint a többiek."
Ebben van értelem, és bizonyos szinten egyet is értek vele. Viszont nem abban a kontextusban, ahogy te írod. A hadseregben nem mindig hasznos a különbözőség. Csak bizonyos mértékig tolerálható, más tekintetben viszont nem.
Másrészt az ember (és minden élőlény - ha már a biológiánál tartunk) mindig is a hasonlóakhoz vonzódott. Öltük a többi fajt, egymással összefogva, mert egymáshoz jobban hasonlítottunk. A fehérek leigázták a feketéket meg a rézbőrűeket, mert azok különböztek a fehérektől. A német gyilkolta a franciát (az meg a németet), mert különböztek egymástól. A Real Madrid "harcol" a Barcelona ellen, mert különböznek. Az ember mindig a hozzá minél hasonlóbbal lép szövetségre a különböző ellenében. De ez kissé mellékszál volt. :)
Külön érdekessége a dolognak, hogy az emberek döntő hányada (99% körül) - ha tetszik nekünk, ha nem - még mindig érzelmi alapon hoz döntést. Hiába az a fenenagy tudatosságunk, mégis érzelmi alapon dönt szinte minden ember. Ergo ha azt akarjuk, hogy hatékony hadsereg legyen, abba bele kell vinni az érzelmeket (bajtársiasság, hazafiság, barátság, stb.) és az ösztönöket.
Értem, mit akarsz mondani, és valahol egyet is értenék vele. De az emberek 99%-a még nem ért el arra a fejlettségi szintre, hogy tudatos döntéseket hozzon.
Azt vetetted fel, hogy az alaki mozdulatok (nem így nevezted őket) miért tartoznak hozzá az államhatalom szimbolizálásához. Én meg erre mondtam, hogy az alaki mozdulatok (maguk a mozdualtok) nem az államhatalmat szimbolizálják.
(A többi meg a kifejtős része volt. :) )
"Az emberiség fennmaradása és a katonaság közti összefüggést elég haloványnak érzem, mivel az utóbbi pont az ember ember elleni harcát igyekezett mindig is hatékonyabbá tenni."
Először is tisztázzuk, hogy a "katonaság" nem feltétlen az ember-emberi harcát igyekezett hatékonyabbá tenni. Pláne nem mindig.
Másodszor (amire te gondolsz) az pont ugyanaz, amit én írtam. Annyi különbséggel, hogy ugye amikor legyőztük a többi fajt, utána már egymással harcoltunk az erőforrásokért. Amíg korábban faj faj ellen harcolt, mostanra ez nép-nép elleni küzdfelemé vált. De a lényege megmaradt: általában férfiak harcoltak, _együtt_, azért, hogy lenyomják az ellenfelet. Mint írtam is: együtt.
A többit meg megírtam korábban hozzá.
"szerintem egyébként pont az összetartozás érzése szülte az utánzást és nem fordítva"
Nem emlékszem, hogy sorrendiséget írtam volna ezzel kapcsolatban...
"Itt és most viszont már az a cél, hogy az emberek különbözzenek, méghozzá tudatosan. Nem az, hogy tudat alatt legyenek ugyanolyanok. Sem nem az, hogy tudatosan próbáljanak tök ugyanolyanok lenni, mint a többiek."
Ebben van értelem, és bizonyos szinten egyet is értek vele. Viszont nem abban a kontextusban, ahogy te írod. A hadseregben nem mindig hasznos a különbözőség. Csak bizonyos mértékig tolerálható, más tekintetben viszont nem.
Másrészt az ember (és minden élőlény - ha már a biológiánál tartunk) mindig is a hasonlóakhoz vonzódott. Öltük a többi fajt, egymással összefogva, mert egymáshoz jobban hasonlítottunk. A fehérek leigázták a feketéket meg a rézbőrűeket, mert azok különböztek a fehérektől. A német gyilkolta a franciát (az meg a németet), mert különböztek egymástól. A Real Madrid "harcol" a Barcelona ellen, mert különböznek. Az ember mindig a hozzá minél hasonlóbbal lép szövetségre a különböző ellenében. De ez kissé mellékszál volt. :)
Külön érdekessége a dolognak, hogy az emberek döntő hányada (99% körül) - ha tetszik nekünk, ha nem - még mindig érzelmi alapon hoz döntést. Hiába az a fenenagy tudatosságunk, mégis érzelmi alapon dönt szinte minden ember. Ergo ha azt akarjuk, hogy hatékony hadsereg legyen, abba bele kell vinni az érzelmeket (bajtársiasság, hazafiság, barátság, stb.) és az ösztönöket.
Értem, mit akarsz mondani, és valahol egyet is értenék vele. De az emberek 99%-a még nem ért el arra a fejlettségi szintre, hogy tudatos döntéseket hozzon.