"Elso reszre"
Gondoltál rá, hogy személyesen bemenj? Már csak abból kiindulva, hogy ha én munkaerőt keresnék, akkor nem utcai plakátokat fogok olvasgatni, sem IT cégként, sem hambisütödeként. De ha épp a hambisütödémbe embert keresek, és valaki 2 percre rá bekukkant hozzám, hogy "itt vagyok, ragyogok", azt 90%, hogy felveszem, ha alkalmasnak tűnik. Tehát:
- Munkakereső ember megkeresi azt az újságot, ahol a cégek hirdetnek (nálunk superinfo).
- Az újságkihordót leüti, mielőtt az útnak indulna a friss adaggal, és ellop tőle egyet (a többit meg miszlikbe tépi :) ).
- Személyesen odamegy a céghez, aki munkaerőt keres. Gyorsan, mindenkit beelőzve. A személyes kontakt sokkal jobb, mint az E-mail. Hiszen melyik munkaadó szüttyögne még egy sort a CV olvasgatásával, állásinterjúval, stb., amikor épp házhoz jött egy alany? Szerintem nem sokan.
Gondolj csak bele. Munkaerőt felvenni pont olyan, mint bármely más esetben ismeretlenekkel találkozni. Az emberek 99%-a nem szeret ismeretlenekkel találkozni, sem velük telefonálgatni, sem E-mailt küldeni nekik. Ez nyűg, probléma, idegesség. Olyan ez, mint egy ügyfélkezelés. A munkaadó nem érzi jól magát tőle.
Viszont ha már ott vagy előtte és megismert, akkor - pont a fentebb írtak miatt - már nem keres másikat (feltéve ha te megfeleltél). Nem akar behívni senkit, csak hogy még egy isemretlennel keljen találkoznia. Nem fog E-mailt sem küldeni neki, nem csak azért mert ez idő, hanem azért is, mert stresszes. (Pláne, ha minden második elutasító levél után jön az újabb "akkorrohadjmegteszemét", "demijééémáááá", "ahaverokatazéfelveszedugye" és hasonló agymenések.) Hiányzik ez neki? Dehogy is.
Érted már, miért nem működik sok esetben az E-mailezgetés meg telefonálgatás?
Emellett benézhetsz olyan helyekre is, ahol nincs kiírva, hogy munkát keresnek. Miért ne? Építkezés, szálloda, étterem, stb. ahol van lemorzsolódás mindig. Még itthon is lehet így munkát találni. (Egy ismerős fogta magát úgy 2-3 éve, és elkezdett IT cégeknek mailt küdeni, hogy keresnek-e munkaerőt. Bejött neki. Az egyik cég még nem írt ki állásajánlatot, csak tervezte. Kapóra jött nekik, hogy van jelentkező egyből. Megkímélték magukat a felesleges hercehurcától, a sok telefontól, E-mailtől, stb.) Elébe kell menni a dolgoknak, ha eredményt akar az ember.
"Masodik reszre"
Nem vizelek ellenszélbe. Ugyanis nem mondom, hogy hülye vagy emiatt. Csak azt, hogy valamit nagyon elb@sztál. Engem tényleg nem érdekel, hogy másnak van-e munkája vagy nincs. Inkább csak picit zavar (esetleg nevettet), ha valaki mást hibáztat a saját sorsáért. Ennyiről volt szó, nem többről. Mint ahogy a videó is erről szólt -> mindenki a maga szerencséjének a kovácsa. A többi ember, az állam, a munkaadó és minden más csak körülmény, amihez vagy alkalmazkodik az ember, vagy nem.
/És ahogy te elmondhatod a véleményedet erről, úgy én is./
Gondoltál rá, hogy személyesen bemenj? Már csak abból kiindulva, hogy ha én munkaerőt keresnék, akkor nem utcai plakátokat fogok olvasgatni, sem IT cégként, sem hambisütödeként. De ha épp a hambisütödémbe embert keresek, és valaki 2 percre rá bekukkant hozzám, hogy "itt vagyok, ragyogok", azt 90%, hogy felveszem, ha alkalmasnak tűnik. Tehát:
- Munkakereső ember megkeresi azt az újságot, ahol a cégek hirdetnek (nálunk superinfo).
- Az újságkihordót leüti, mielőtt az útnak indulna a friss adaggal, és ellop tőle egyet (a többit meg miszlikbe tépi :) ).
- Személyesen odamegy a céghez, aki munkaerőt keres. Gyorsan, mindenkit beelőzve. A személyes kontakt sokkal jobb, mint az E-mail. Hiszen melyik munkaadó szüttyögne még egy sort a CV olvasgatásával, állásinterjúval, stb., amikor épp házhoz jött egy alany? Szerintem nem sokan.
Gondolj csak bele. Munkaerőt felvenni pont olyan, mint bármely más esetben ismeretlenekkel találkozni. Az emberek 99%-a nem szeret ismeretlenekkel találkozni, sem velük telefonálgatni, sem E-mailt küldeni nekik. Ez nyűg, probléma, idegesség. Olyan ez, mint egy ügyfélkezelés. A munkaadó nem érzi jól magát tőle.
Viszont ha már ott vagy előtte és megismert, akkor - pont a fentebb írtak miatt - már nem keres másikat (feltéve ha te megfeleltél). Nem akar behívni senkit, csak hogy még egy isemretlennel keljen találkoznia. Nem fog E-mailt sem küldeni neki, nem csak azért mert ez idő, hanem azért is, mert stresszes. (Pláne, ha minden második elutasító levél után jön az újabb "akkorrohadjmegteszemét", "demijééémáááá", "ahaverokatazéfelveszedugye" és hasonló agymenések.) Hiányzik ez neki? Dehogy is.
Érted már, miért nem működik sok esetben az E-mailezgetés meg telefonálgatás?
Emellett benézhetsz olyan helyekre is, ahol nincs kiírva, hogy munkát keresnek. Miért ne? Építkezés, szálloda, étterem, stb. ahol van lemorzsolódás mindig. Még itthon is lehet így munkát találni. (Egy ismerős fogta magát úgy 2-3 éve, és elkezdett IT cégeknek mailt küdeni, hogy keresnek-e munkaerőt. Bejött neki. Az egyik cég még nem írt ki állásajánlatot, csak tervezte. Kapóra jött nekik, hogy van jelentkező egyből. Megkímélték magukat a felesleges hercehurcától, a sok telefontól, E-mailtől, stb.) Elébe kell menni a dolgoknak, ha eredményt akar az ember.
"Masodik reszre"
Nem vizelek ellenszélbe. Ugyanis nem mondom, hogy hülye vagy emiatt. Csak azt, hogy valamit nagyon elb@sztál. Engem tényleg nem érdekel, hogy másnak van-e munkája vagy nincs. Inkább csak picit zavar (esetleg nevettet), ha valaki mást hibáztat a saját sorsáért. Ennyiről volt szó, nem többről. Mint ahogy a videó is erről szólt -> mindenki a maga szerencséjének a kovácsa. A többi ember, az állam, a munkaadó és minden más csak körülmény, amihez vagy alkalmazkodik az ember, vagy nem.
/És ahogy te elmondhatod a véleményedet erről, úgy én is./