Évente legfeljebb 75 ezer külföldi EU-állampolgár települhetne le Nagy-Britanniában a brit kormány vasárnap kiszivárgott legújabb tervezete alapján. Nem vehetik el az állást a britektől, nem igényelhetnek az első öt évben kedvezményes juttatásokat.
Először is, az uniós tagállamok közül az Egyesült Királyságnak a legnagyobb az önálló mozgástere az uniós jogrendhez viszonyítva a széleskörű opt-out kitételek miatt, így ha valakinek van lehetősége ilyen lépéseket eszközölni, azok ők lesznek. Másodsorban nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva a szabad határátlépés, munkavállalás, letelepedés akármikor korlátozható bármely tagország részéről. Volt is tervben az arab tavasz első éveiben a Kelet-Európai ütközőállamok határainak korlátozása.
Egyébként szinte számoltam vissza magamban, hogy mikor fognak valami hasonlót meglépni, és ha az ember kicsit beleolvas a megszellőztetett tervezetbe, az azért korántsem annyira kirekesztő, mint amennyire azt hangoztatni próbálja a média. Azt hiszem, valamennyire jogos elvárás az brit kormányzat részéről, hogy ne élősködni menj ki, hanem meglévő munkaszerződéssel munkát vállalni, és az ezzel járó kedvezményeket is akkor vedd csak igénybe, ha annak már legalább bizonyos százalékát adó formájában befizetted az államkasszába.
Persze, a szabad munkaerőáramlás, meg úgy általában a szabad határátlépés ideája nem ilyen alapokon nyugszik, sokkal elegánsabb lenne az Unió közös kasszájából egy alapot létrehozni a munkahely reményében új otthont választók támogatására, csakhogy kezdenek előjönni a túlzott és meggondolatlan dereguláció hatásai. Az ilyen dolgok mindig addig működnek, amíg 1. a deregulációt lefolytatók legalább kultúrájukban, jobb esetben gazdaságilag is nagyon hasonlóak vagy 2. az erősebb fél belátása szerint diktál. Mivel az első nem valósul meg, a másodikkal kénytelenek élni.
Egyébként szinte számoltam vissza magamban, hogy mikor fognak valami hasonlót meglépni, és ha az ember kicsit beleolvas a megszellőztetett tervezetbe, az azért korántsem annyira kirekesztő, mint amennyire azt hangoztatni próbálja a média. Azt hiszem, valamennyire jogos elvárás az brit kormányzat részéről, hogy ne élősködni menj ki, hanem meglévő munkaszerződéssel munkát vállalni, és az ezzel járó kedvezményeket is akkor vedd csak igénybe, ha annak már legalább bizonyos százalékát adó formájában befizetted az államkasszába.
Persze, a szabad munkaerőáramlás, meg úgy általában a szabad határátlépés ideája nem ilyen alapokon nyugszik, sokkal elegánsabb lenne az Unió közös kasszájából egy alapot létrehozni a munkahely reményében új otthont választók támogatására, csakhogy kezdenek előjönni a túlzott és meggondolatlan dereguláció hatásai. Az ilyen dolgok mindig addig működnek, amíg 1. a deregulációt lefolytatók legalább kultúrájukban, jobb esetben gazdaságilag is nagyon hasonlóak vagy 2. az erősebb fél belátása szerint diktál. Mivel az első nem valósul meg, a másodikkal kénytelenek élni.