Sándor György rendszerváltás előtti tévéfelvétele:
"El vagyok tévedve (1988)"
(Wikipédia)
Számomra azok a tévés jelenetei, amikben az "utca emberét" szívatja, azok tényleg viccesek és szórakoztatóak, mert az alpáriság, bunkóság helyett a humor dominál és jópofa szituációk adódnak. A színpadi szerepléseitől viszont a hideg is kiráz. Én erőltetettnek, vontatottnak, unalmasnak tartom őket.
Az előbb sem ütötte az egyik mondatom a másikat, csak te nem érted, amit írok.
Linkeld már be, légy szíves, hogy Sándor Györgynek milyen tévéfelvétele volt a rendszerváltás előtt! Köszi! Nagy-Bandó meg szintén közel sem szerepelt annyit mint Hofi. Egyébként nem azt írtam, hogy más egyáltalán nem szerepelt, hanem azt, hogy a Hofit jóval többet szerepeltették. Ez pedig igaz, ha tetszik, ha nem.
De kezdem már unni az értetlenkedésed. Hofi nem azért nem tetszik, mert sokat szerepelt, ha kevesebbet szerepelt volna, akkor sem mondanám rá, hogy fenomenális humorista meg etalon. Viszont a személyi kultuszának a kialakulásában igenis közrejátszhatott az, hogy ő szerepelt a legtöbbet, mert így rá emlékeznek az emberek a legjobban, és olyanokat meg elfelejtenek, akik esetleg jobban megérdemelnék ezt a címet. Ennyit mondtam, nem mást, nem többet, nem kevesebbet. Pont. Ehhez nem tudok, és nem is akarok többet hozzátenni, ha megérted, megérted, ha nem, nem. Ettől még szeretheted Hofit, senki nem gátol meg benne, csak ne csodálkozz, ha más nem esik hasra tőle.
Már megint egyik mondatoddal ütöd a másikat. Romhányi sok minden volt többek közt, akkor meg miért csodálkozol hogy kevesebbet volt képernyőn? Egy dramaturg vagy műfordító annyit szerepel mint egy főállású humorista? Amit Sándor Györgyről mondasz konkrétan nem igaz, volt tévés felvétele, mint ahogy Nagy-Bandónak, Peterdi Pálnak stb is volt és még sokan másoknak is. Talán patikamérlegen kellett volna kimérni, hogy mindenki egyenlő arányban szerepeljen? Ne próbáld már úgy beállítani mintha 89 előtt csak Hofi volt A Humorista Magyarországon, a többit meg elnyomták.
Ezt ugyanúgy mondhatnám én is a te ellenkező állításodra...
Romhányi pl. fixen nem szerepelt annyit, mert neki a humorizálás mellett volt normális foglalkozása is, író, dramaturg és műfordító volt, Sándor György pedig inkább színházakban, klubokban lépett fel, a rendszerváltásig nem volt pl. egyetlen tévés felvétele sem.
Mindenképpen érdekelnének a számok azzal kapcsolatban, hogy Romhányi vagy éppen Sándor György mennyivel kevesebbet szerepelt mint Hofi, mert e nélkül ez csak egy vélemény nem tény hiába próbálod ez utóbbinak beállítani a dolgot.
Ha már Moldova, egy kis humoros-elgondolkodtató olvasnivaló tőle (jéé, ez megvan digitalizált formában, de jó), amit biztos vagyok benne, hogy szintén jóval kevesebben ismernek, mint Hofi sekélyes majdénmegmondomatutit számait, pedig ezerszer jobb azoknál:
Vagy vehetjük a Moldova Györgyöt is. - Ha már focival kapcsolatos számot tettél be Hofitól. - Engem nem érdekel különösebben a foci, de a Ferencvárosi koktélt még én is szívesen olvasgatom ma is, és jókat tudok derülni rajta. Az humoros ugyanis.
"Jó akkor öntsünk tiszta vizet a pohárba, nem az böki a csőröd, hogy Hofi kommunistának van elkönyvelve?"
Nem. Az általam felsorolt, szerintem Hofinál sokkal jobb "régi" humoristák ugyanúgy baloldali érzelműek voltak. (Bár tény, hogy ez az "ide nyalok, aztán oda poénkodok a pénzért" stílus nem túl szimpatikus.)
"a következő mondatban meg elkezded sorolni Romhányit, Timár vagy éppen Sándor Györgyöt, akiket szintén engedtek szerepelni"
Közel sem annyit, így közel sem lehettek annyira közismertek mint Hofi. Azért hasonlítsd már össze, hogy hányszor szerepeltek ők színházban, rádióban, tévében, stb, és hányszor Hofi...
Jó akkor öntsünk tiszta vizet a pohárba, nem az böki a csőröd, hogy Hofi kommunistának van elkönyvelve?
Erről Garas Dezső egyik megjegyzése jut eszembe Major Tamásról, akinél nagyobb kommunistát nehéz lenne mondani. Nem szó szerint, de azt mondta: Major maga volt a sátán, csak éppen sátán sem lehet mindenkiből ahhoz egyéniség kell.
Ez a véleményem, remélem lejött a véleményem. Csak akkor ne beszéljünk már mellé.
Amúgy idéznék tőled
"Eleve anno nem mehetett el csak úgy bárki humoristának, őt engedték szerepelni, ezért hallotta mindenki őt a legtöbbet, nem azért, mert olyan marha jó volt. "
Szóval akkor őt engedték szerepelni, aha... a következő mondatban meg elkezded sorolni Romhányit, Timár vagy éppen Sándor Györgyöt, akiket szintén engedtek szerepelni vagy őket talán üldözték? Nem ellentmondás ez? Nem ütöd egyik mondatoddal a másikat?
Hofi az általad felsorolt mezőnyben is megállta a helyét, talán nem véletlenül.
A posthoz: nekem sem Kiss Ádám a kedvencem, de őt meg divattá vált fikázni, pedig vannak jó poénjai, és színesen, élvezetesen tud történeteket mesélni (a nővérfiús vagy a szicíliai sztorija az előadásmódja miatt is szórakoztató). Verset viszont borzalmasan rosszul mond, ez az Air Day túrán is feltűnt. Írja meg, oké, de könyörgöm, olvassa fel valaki más.
Hát a Sas József az aztán tényleg mindennek az alja. És még rá is képesek páran azt mondani, hogy jó, csak azért, mert régi motoros... Nem mondom, hogy az újak közül mindenki ügyes, mert pl. a Trabarna ritka szar, nem is értem, mit keres még mindig a többiek között, de vannak köztük nagyon jók, akiknek nem feltétlenül használ az, ha letűnt idők "udvari bolondjaihoz" (igen, ez jó kifejezés) hasonlítgatják őket.
kedves Nas! A véleményemet látom a te hozásszólásodban. Hofi a gőz-szelepl szerepét játszotta el.Az hogy a munkásembert nézte prolinak,.....S elég izé módon...Amikor a Komlós meghalt, egy kicsit akkor ő is..nagyon hosszú idő kellett ahhoz,hogy egy előadást csupán rá szabjanak..Biztosan a haveri körben brillírozott, ezt nem is vitatom.-)))
De nálam az hogy elment "udvari bohóc" nak... az egy izé....Tudom kellett a pénz./és ő piszkosul szerette!!//..Na de az hogy együtt az elvtársakkal lehetett?? kellett???? menni vadászni meg a frász se tudja még mit?, izé...
A mostani fiatal generációs humoristákat meg szeretem.-)))) Szinte mindet.Jópofa élethelyzetek megkomponálása előadása, és a lényeg minél kevesebb politikával, agy az is csupán érintőlegesen. ez a lényeg! Tudom ez mind ízlés dolga...de a régi "balos" humor az akkor sem mindig jött be.-(((( mondjunk e gy példát:Sas.... izé...((((((((((((( Gálvölgyi.-(((((((((((((((( az meg nem lát a féltékenységtől hogy ő képtelen lenen "csak úgy" kiállni egy szál mikrofonnal és spontán szórakoztatni...
Nem a nézők mögött álltak "ellenőrök", hanem az előadók mögött. Nehogy azt hidd már, hogy bárkit hagytak szerepelni... Hofi jó kapcsolata Kádárral pedig köztudott dolog volt, ő sem tagadta.
Amit Hofi csinált, az 40 évvel ezelőtt lehet, hogy vicces volt, de 40 évvel ezelőtt a hurkagyurkás reklám meg a Markos-Nádas szerencsétlenkedése is vicces volt, ma meg a fejedet fogod tőle. Ennyi erővel a Kiskabost is simán lehetne etalonnak beállítani, mert az ő korában rajta is mindenki könnyesre röhögte magát.
Arról nem beszélve, hogy ha már minden áron a "régiek" közül akarunk etalont választani, már 40 évvel ezelőtt is voltak a Hofinál jobb humoristák (ld. előző kommentemet), csak ők nem kaptak / akartak akkora nyilvánosságot... Az időtlen humorú művész az sokkal inkább mondjuk a Romhányi, akinek a leleményein még ma is ugyanúgy lehet nevetni, ma is elgondolkodtató, és nem csak azért, mert még mindig szar a magyar foci...
Még ha szereti is valaki Hofi poénjait, azt akkor is el kell ismernie, hogy nem ez a humor csúcsa... Bödőcs vagy Kőhalmi leggyengébb száma is simán veri. Ettől még a maga korában lehetett szórakoztató, csak kezeljük már helyén a dolgokat, és ne akarjuk nosztalgikus érzésektől vezérelve valamiféle humor-tótumfaktummá emelni, amikor nem az.
Nem akartam( nem is tettem) én egy az egyben összehasonlítani Hofival, csupán megjegyeztem, hogy a stílusa néha emlékeztet rá.Talán azok a kis pimaszos odaszólások, megjegyzések, a politikán való élcelődés.
Valóban a stílusa nyers, gyakran elég ordenáré.Pont emiatt olyan megosztó személyiség, előadó.Nem hiszem, hogy csak azért valaki igénytelen lenne, mert megmosolyog pár Ádámka által elszórt humormorzsát.Tehetséges fiatalnak látom, jelentsen ez bármit is a mai világban.Bár valóban, lehet, hogy csak a sztárgyár és celebsuli újabb tagját láthatjuk.Ennek ellenére nézett műsort építenek rá, híres cégek, vállalatok kérik fel, ezreket nevettet meg.
Nem mondom, hogy a lányomat leültetem elé most még, de az is biztos, hogy az első "b+"-jét nem az Ádámtól fogja eltanulni.
Erről eszembe jut Fábry.Na, ha valakinek, akkor neki van még egy stílusa.Káromkodik, beszólogat, megaláz.Ennek ellenére sok fiatal, idős, külföldi, magyar szereti.Tudom, ők is igénytelenek...
Gondoljunk bele, hogy annak idején elég volt egy műsor alkalmával pár faviccet elmakogni egyeseknek, mégis behugyozott rajtuk az ország.Aki ma ezt megtenné, megteszi, az nem teszi zsebre, amit kap.
A múltban pár előadó megélt pár hangzatos monológból, versből, egy-egy rongyosra játszott dalból, a mai fiatal előadóknak nem jut csak pár perc hírnév, ez idő alatt kell maradandót alkotni.
Én állítom, hogy igenis most is vannak tehetségek a humor terén is, csak a túlkínálat miatt talán jobban megoszlik a figyelem.
Mégis azt mondom, hogy Kiss Ádám az egyik olyan fiatal humorista, aki nem csak kiáll és a beszédhibáját kihasználva elböfög pár mondatot, hanem igenis képes nevettetni, úgy, hogy a közönség nem rajta, hanem vele mulat.
Akiket felsoroltál külföldi előadókat, bevallom nem ismerem, biztosan nagyon tehetségesek.Viszont az arányokat se felejtsük el.Nálunk jelenleg ez a kínálat, ebből kell dolgozni.
Nem állítom, hogy ő a legnagyobb mulattató jelenleg, viszont az egyik a kevesek között.Régen volt nekünk Hofi, Markos-Nádas, Ihos, Éles, Maksa, Nagy Bandó, L'art por l'art, most pedig itt van Kiss Ádám, Hadházi, Bödőcs, Kőhalmi, Aranyosi, Bagi-Nacsa, stb.Lehet válogatni.
Egyeseknek viccmesélők, felolvasók, versmondók, míg másoknak példaképek, humoristák.
Ízlésről kár vitatkozni.
Hát pedig Hofi az etalon. Az amúgy akkora egy marhaság, hogy őt engedték szerepelni, át állt mindenki mögött egy karhatalmista és ütötte a nézőt ha nem nevetett eléggé? Ugyan.
Ez prolihumor? http://www.youtube.com/watch?v=ZqYxlYb6saE
Most biztos, hogy magamra fogom zúdítani a népharagot, de nem bírom már magamban tartani:
Miért a Hofi a magyar humor etalonja? Ha jön egy tehetségesebb fiatal humorista (most Kiss Ádámtól elvonatkoztatva), az számít a legnagyobb dicséretnek, ha Hofihoz hasonlítgatják. Őszintén szólva nem értem a Hofi körül kialakult személyi kultuszt. Prolihumor, amit csinált, a vicceinek a 90 %-a fikázáson alapult, semmivel sem jobb, mint most a Hadházi vagy a Dombi, néhány olyan poénja van csak, ami még ma is vicces, és nem csak megszokásból tetszik az embereknek. Eleve anno nem mehetett el csak úgy bárki humoristának, őt engedték szerepelni, ezért hallotta mindenki őt a legtöbbet, nem azért, mert olyan marha jó volt.
A "régebbiek" közül Romhányi József, Tímár György, Sándor György, az újak közül meg Bödőcs Tibor, Kőhalmi Zoltán, Beliczai Balázs SZÁZSZOR JOBBAK, elgondolkodtatóbbak, humorosabbak, mint Hofi... Persze mindenkinek szíve joga azon röhögni, ami tetszik neki, de szerintem rájuk nézve kifejezetten sértés, ha az ő humorukat Hofiéhoz hasonlítják...
De amúgy a magyar standup szakma tele van olyanokkal, akikket nem engednék szerepelni, mert hihetetlenül beteg a lelkük , és ezt láthatóan nem tudják. Most fel tudnék sorolni legalább 10 nevet, de nem fogok. Egy biztos, hogy a gyerekemnek nem engedném nézni a legtöbbet, mert megfertőznék szegényt a szennyel, amit ők viccesnek gondolnak. Nem a káromkodásra gondolok, nem is a szarkazmusra, mert ezekkel semmi gond, hanem a beteg, betokosodott lelkivilágára némelyiknek.
Ha már össze akarod hasonlítani valakivel, akkor ez inkább Nagy-Bandó stílus volt - na de annak is rettenetesen gyenge. Viszont általánosságban egyáltalán nem szabad Hofihoz hasonlítani, ég és föld a különbség közöttük, hogy Hofi oly gyakran használt szólásával éljek. A "kisscsávó" egyébként már nem nagy forma. Talán az volt évekkel ezelőtt, akkor újszerű volt, mint az összes stand up komédiás itthon. Mára azonban a 99%-uk egy rakás lócitromot nem ér. (És milyen jól tette Bödőcs, hogy ott hagyta őket! El kell olvasni pár cikket vele, gyorsan kiderül, mi megy ott a háttérben.) Mindenki azt meséli, hogy mi történt vele azokon a haknikon, és az odavezető úton, amiken azokat meséli, hogy mi történt még egy megelőző haknin... és így tovább. Néha beszélnek arról, hogy milyen szülőnek lenni, vagy pár olyan történetet mesélnek el, ami egyébként minden átlagos emberrel megtörténik, csak mondjuk ők erre ráerőszakolnak pár viccesnek szánt mondatot. Ennél egy fokkal rosszabb, amikor saját élményként azokat a vicceket mesélik el, amik már egy bő évvel korábban végigszaladtak az interneten.
Persze ez jól van így, sokan szeretik őket. (Hogy miért pont ezt/őket, az már egy másik kérdés, ebbe nem megyek bele.) Viszont a valódi(!) stand up comedy rohadtul nem erről szól - az igaziak (külföldön) egy életstílust adnak elő, a saját hitvilágukat, miközben filozófiai, társadalmi, politikai és ki tudja még milyen sok rétű mondanivalója van előadásuknak. Hofi ennek nagyon jó példája volt, a külföldiek közül pedig Carlin-t és Bill Hicks-et emelném ki (sajnos ők már nincsenek közöttünk), de Eddie Izzard, Ricky Gervais vagy Joan Rivers is hatalmas nagy forma (és a sor végtelen)! De, úgy látszik nálunk minden valahogy kicsit máshogy működik, minden valahogy elveszíti az igazi tartalmát, csak a felirat és a máz marad meg, valódi belső tartalom nincs. Úgyhogy lehet, hogy hazai körülmények között a "kisscsávó" minőségnek számít (ismétlem magam, hogy miért pont ez a minőség, abba most nem szeretnék bele menni - de az baj, hogy ez az), odakint viszont csak egy átlagos viccmesélő lenne. (Amúgy itthon is az.)
"El vagyok tévedve (1988)"
(Wikipédia)
Számomra azok a tévés jelenetei, amikben az "utca emberét" szívatja, azok tényleg viccesek és szórakoztatóak, mert az alpáriság, bunkóság helyett a humor dominál és jópofa szituációk adódnak. A színpadi szerepléseitől viszont a hideg is kiráz. Én erőltetettnek, vontatottnak, unalmasnak tartom őket.