A testbeszédből nem csupán az érzelmek olvashatók ki...
Már régóta nem nézek tévét, így titeket kérdezlek. Manapság láthatók ilyen vagy ehhez hasonlóan (szerintem) jól megcsinált reklámok bármelyik csatornán?
Mit gondoltok, az ilyen „hirdetések” mennyiben befolyásolhatják az átlagos tévénéző tájékozottságát illetve (főként) reakcióit abban az esetben, ha azzal találkoznak, amiről pl. e videó is szól? Ti hogyan reagálnátok?
(Minimális angol tudás szükséges, de talán anélkül is érthető.)
Előre félek, hogy irányt fog téveszteni a beszélgetés, de azért mégis megpróbálok valami konstruktívat hozzászólni, mégpedig a kérdésfeltevéssel fordított sorrendben.
Először is véleményem szerint ezek a reklámok alapvetően hasznosak, hiszen a tévé tömegeket elérni képes kommunikációs csatorna, a reklám pedig kellően jól van felépítve ahhoz, hogy hatásosan közvetítse az üzenetét, persze még jobb lenne, ha ilyen ismeretek terjesztésére nem lenne szükség ilyen formában.
A kereskedelmi csatornákon ilyen jellegű reklámok "természetesen" nem láthatóak, esetleg elvétve néhány országos gyermekoltás vagy emlőrák-reklám, hiszen kereskedelmi értékkel nem bírnak, a reklámidő megfizetésére pedig az ezeket támogató nonprofit intézményeknek jellemzően nincs forrásuk.
Az előbbi bekezdésből automatikusan következne, hogy az ilyen jellegű reklámoknak hazánkban elsősorban az állami médiában lenne létjogosultsága, hiszen a finanszírozás összefonódása és a média jellege miatt ott a kereskedelmi érték hiánya nem okozna problémát, viszont számomra erősen kérdéses az állami csatornák minősége ahhoz, hogy valóban tömegekhez jussanak el ilyen úton ezek a reklámok.
A másik megoldás persze az ezzel foglalkozó alapítványok és egyéb szervezetek finanszírozási problémáinak megoldása, vagy egyáltalán valamiféle társadalmi igényesség, ami utat engedne ilyen reklámoknak mindenféle médiában való megjelenésének.
Összegezve tehát hasznos és értékes dolog ez, hazánkban megfelelő közvetítő csatorna hiányában.
Először is véleményem szerint ezek a reklámok alapvetően hasznosak, hiszen a tévé tömegeket elérni képes kommunikációs csatorna, a reklám pedig kellően jól van felépítve ahhoz, hogy hatásosan közvetítse az üzenetét, persze még jobb lenne, ha ilyen ismeretek terjesztésére nem lenne szükség ilyen formában.
A kereskedelmi csatornákon ilyen jellegű reklámok "természetesen" nem láthatóak, esetleg elvétve néhány országos gyermekoltás vagy emlőrák-reklám, hiszen kereskedelmi értékkel nem bírnak, a reklámidő megfizetésére pedig az ezeket támogató nonprofit intézményeknek jellemzően nincs forrásuk.
Az előbbi bekezdésből automatikusan következne, hogy az ilyen jellegű reklámoknak hazánkban elsősorban az állami médiában lenne létjogosultsága, hiszen a finanszírozás összefonódása és a média jellege miatt ott a kereskedelmi érték hiánya nem okozna problémát, viszont számomra erősen kérdéses az állami csatornák minősége ahhoz, hogy valóban tömegekhez jussanak el ilyen úton ezek a reklámok.
A másik megoldás persze az ezzel foglalkozó alapítványok és egyéb szervezetek finanszírozási problémáinak megoldása, vagy egyáltalán valamiféle társadalmi igényesség, ami utat engedne ilyen reklámoknak mindenféle médiában való megjelenésének.
Összegezve tehát hasznos és értékes dolog ez, hazánkban megfelelő közvetítő csatorna hiányában.