A fal külső részét fűtenék vele, nem a meleg belsőt.
idézlek: "ha a falat fűtjük akkor a talajt hűtjük tehát idővel azon a részen ahol a hőcserélő része a talajban van le fog hűlni"
Pontosan! A talaj eléggé rossz hővezető, így fűtési szezon elején mihelyt lehűlt a hőcserélő melletti talaj, az egész hasztalan lesz...
Így első benyomásra ez egy nagyon nagyon rossz rendszer. Kevés a hőnyereség (amit a csövek leadnak). Még ha kívülre tesznek is normális szigetelés, akkor sem sokat ér ez a találmány.
Ha a házikónak nem lenne sem ajtaja, sem ablaka, csak falból lenne, akkor a képlet így néz ki:
Másodpercenként kiszökő hő = (Fal felülete / falvastagság) * hővezetési tényező * fal két oldala közti hőmérséklet-különbség)
Az igaz, hogy a fal belső és külső oldala között csökkenti a hőmérséklet-különbséget, és ez azt jelenti, hogy adott felületen kevesebb hő szökik ki (ahogy az látható a képletből); DE ezért a legértékesebb és legdrágább energiahordozóval kell fizetni (villamos energiával).
Ugyan nincs semmi konkrétum a pofa honlapján, de a fénykép alapján egy 10m*13 méter alapterületű kb 2,5 méter falmagasságú ház körbecsövezéséhez kell legalább 700 méter cső. Ez nem kicsi, ahogy a nyomásesés sem lesz kicsi a csövekben. (És persze a hőcserélőben is lesz nyomásesés)
Ezt a nyomásesést a szivattyúnak kell legyűrnie. Szivattyú szükséges teljesítménye (Wattban) = nyomás (Pascalban megadva) * másodpercenként átmenő térfogat (köbméter/s)
Ahhoz, hogy a másodpercenként átmenő térfogatot (magyarul térfogatáramot megbecsüljük kell tudni, hogy mennyi a talaj hőmérséklete és mennyire akarjuk a falat felmelegíteni. Ha lesz rá energiám, akkor majd megírom...
De nagyon úgy érzem, hogy többre megy az ember, ha inkább a fal hővezetési tényezőjét csökkenti (és egyúttal a vastagságát növeli) egy 15 centis hungarocellal/közetgyapottal/eps-sel.
idézlek: "ha a falat fűtjük akkor a talajt hűtjük tehát idővel azon a részen ahol a hőcserélő része a talajban van le fog hűlni"
Pontosan! A talaj eléggé rossz hővezető, így fűtési szezon elején mihelyt lehűlt a hőcserélő melletti talaj, az egész hasztalan lesz...
Így első benyomásra ez egy nagyon nagyon rossz rendszer. Kevés a hőnyereség (amit a csövek leadnak). Még ha kívülre tesznek is normális szigetelés, akkor sem sokat ér ez a találmány.
Ha a házikónak nem lenne sem ajtaja, sem ablaka, csak falból lenne, akkor a képlet így néz ki:
Másodpercenként kiszökő hő = (Fal felülete / falvastagság) * hővezetési tényező * fal két oldala közti hőmérséklet-különbség)
Az igaz, hogy a fal belső és külső oldala között csökkenti a hőmérséklet-különbséget, és ez azt jelenti, hogy adott felületen kevesebb hő szökik ki (ahogy az látható a képletből); DE ezért a legértékesebb és legdrágább energiahordozóval kell fizetni (villamos energiával).
Ugyan nincs semmi konkrétum a pofa honlapján, de a fénykép alapján egy 10m*13 méter alapterületű kb 2,5 méter falmagasságú ház körbecsövezéséhez kell legalább 700 méter cső. Ez nem kicsi, ahogy a nyomásesés sem lesz kicsi a csövekben. (És persze a hőcserélőben is lesz nyomásesés)
Ezt a nyomásesést a szivattyúnak kell legyűrnie. Szivattyú szükséges teljesítménye (Wattban) = nyomás (Pascalban megadva) * másodpercenként átmenő térfogat (köbméter/s)
Ahhoz, hogy a másodpercenként átmenő térfogatot (magyarul térfogatáramot megbecsüljük kell tudni, hogy mennyi a talaj hőmérséklete és mennyire akarjuk a falat felmelegíteni. Ha lesz rá energiám, akkor majd megírom...
De nagyon úgy érzem, hogy többre megy az ember, ha inkább a fal hővezetési tényezőjét csökkenti (és egyúttal a vastagságát növeli) egy 15 centis hungarocellal/közetgyapottal/eps-sel.