Az egykori Szovjetunió területén cirkáltak a hűtővonatoknak álcázott nukleáris rakétákkal felszerelt ”halálszerelvények„. Három rakétát tudtak magukkal vinni, minden rakétában 10 robbanófej lehetett, amiből egy is elég lett volna Budapest megsemmisítéséhez.
Osztályozáshoz be kell jelentkezned.
Az egykori Szovjetunió területén cirkáltak a hűtővonatoknak álcázott nukleáris rakétákkal felszerelt ”halálszerelvények„. Három rakétát tudtak magukkal vinni, minden rakétában 10 robbanófej lehetett, amiből egy is elég lett volna Budapest megsemmisítéséhez.
1. bekezdés:
Nem értek ehhez, de szerintem pont az indító mechanizmusa tönkre a legkönnyebben az IBCM rakétának, ha azt egy légvédelmi rakéta eltalálná/közelében robbanna.
3. bekezdés:
Nem feltétlen kell, hogy az első fázis hagyományos (fissziós) atombomba legyen...
Ráadásul deutérium-trícium keveréket biztosan nem használnak!
A) Az a cél, hogy baromi nagy legyen a részecskeszám sűrűség, ÉS egyúttal nagy legyen a hőmérséklet (hiszen ez utóbbi együtt jár a részecskék gyors mozgásával, lásd Maxwell-féle sebességeloszlási fv).
Szobahőmérsékleten mind a trícium, mind a deutérium gáz halmazállapotú, elvégre mindkettő a hidrogén nehezebb izotópja. Gázoknál pedig a nagy részecskeszám sűrűséghez irgalmatlan nagy nyomás kell.
Sokkal kényelmesebb, ha inkább megkeressük milyen anyag képez sót a hidrogénnel (és persze a vele teljesen azonos kémiai tulajdonságú deutériummal).
Ideális jelölt a lítium. Könnyű, olcsó, és még a láncreakcióban is részt vesz: Lítium-6 + gyorsneutron ----> trícium + hélium-3
B) Tríciumot már csak azért sem használnak, mert gyorsan bomlik béta-bomlással. Felezési ideje 10 év. Még ha csinálnál is egy ilyen bombát, gyorsan csökken az ereje, folyton ki kellene cserélni a töltetet.
C) Mivel a trícium gyorsan bomlik, ezért nagyon ritka a Földön. Az egész bolygón lehet max 10 kg belőle. Persze lehet mesterségesen is előállítani például U-235 hasadási termékeként, vagy nehézvizes reaktorral (nehézvízben lévő deutérium nagyon ritkán felvesz egy neutront és trícium lesz) de ezekkel is csak nagyon keveset tudsz így előállítani.
Szóval a tríciumból kevés van, és drága is.
4. bekezdés:
Valószínűleg nem érted, mi az, hogy felaktiválni.
Mind a fissziós, mind a fúziós bombánál nagyon sok szabad gyors-neutron fog keletkezni. Ezek aztán neki ütköznek a bomba köpönyegében lévő atommagoknak, és elnyelődnek (vagy visszapattannak). Ha egy magban túl sok a neutron (pl elnyelt néhányat), akkor az béta-bomlással állítja helyre a neutron/proton arányt. A béta bomlást, béta sugárzás kíséri.
Eredmény: A sok szanaszét repülő neutron radioaktívvá tett egy korábban nem radioaktív anyagot.
Na, ezt hívják felaktiválásnak. Ezért is kell pl a reaktorok vizét tisztán tartani.