
Az egykori Szovjetunió területén cirkáltak a hűtővonatoknak álcázott nukleáris rakétákkal felszerelt ”halálszerelvények„. Három rakétát tudtak magukkal vinni, minden rakétában 10 robbanófej lehetett, amiből egy is elég lett volna Budapest megsemmisítéséhez.
Valóban, ehhez nem értesz. Egy gyújtószerkezet, ami beindít egy működést, igazából nem olyan húde nagy. Sőt, kifejezetten kicsi, így nehezebben éri sérülés, mint a többi részt.
"Nem feltétlen kell, hogy az első fázis hagyományos (fissziós) atombomba legyen... "
Mivel mással tudsz elérni egy bomba esetében több 10millió fokot, hogy elinduljon a második fázis? Ez roppantmód érdekelne. (De szerintem nem csak engem, hanem több titkosszolgálatot, politikust, tudóst és katonai vezetőt is!)
"Ráadásul deutérium-trícium keveréket biztosan nem használnak!"
Egyezzünk meg abban, hogy az alapkoncepció szerint azt alkalmaznának, csak technikai megoldásában lesz más a megoldás. Tehát (most hogy kicsit visszaolvastam a papírjaimban) abban igazad van, hogy élesben nem D-T-ot raknak bele. De nem is simán deutériumot és lítiumot, ahogy mondtad. Hanem lítium-deuteridet. (Tudom, tudom, szavakon lovaglok, de a kettő nem ugyanaz. :) ) Amiből a működésbe lépés során lesz trícium és deutérium, és ami aztán kiváltja azt a szép nagy bummot.
"Valószínűleg nem érted, mi az, hogy felaktiválni."
Azt értettem, mi a felaktiválás. Én azt nem értettem, mikor azt írtad, hogy "pl a bomba fém köpenyét". Az a hangyaf@sznyi anyagmennyiség (ami megmarad belőle egy ilyen eset után) nem oszt nem szoroz a későbbi sugárzás szempontjából, ha felaktiválódik, ha nem.
(Más kérdés, ha köpeny esetében egy háromfázisú atomtöltetre gondoltál, ahol a bomba külső köpeny része mondjuk U238-as izotóp, ami a második fázis neutronjainak hatására erősen sugárzóvá válik, sőt, akár láncreakcióba is léphet. Mert ilyen létezik, legalábbis terveztek - ez lett volna a 3 fázisú atomtöltet, de igazából nem érte meg megcsinálni, még ha U238-ból elég sok is található a Földön, és viszonylag könnyen is kezelhető.)