Pozitív hírként tálalják és kommentálják a hétfő reggeli, budapesti bankrobbantást a devizahitelek eltörléséért tüntető csoportok oldalain, kiemelve, hogy személyi sérülés nem történt, csak „a mocskos bank” szenvedett károkat. Az egyik szervezet máris mozgósítja az aktivistáit, de egyelőre nem közölték, milyen akcióra készülnek. Egy Lehel utcai lakó mesél
Hitelfelvétel esetében is csak kockázatelemzést lehet végezni, jellemzően azt is mindenki a saját gondolkodási keretének megfelelően szokta, felállítva egy ideális és egy kedvezőtlen állapotot. Ha mindenki a legrosszabbal számolna, senki nem venne fel hitelt.
A nagy összegű lakossági hitelek kockázata azért kiemelten magas, mert alapállapotban kódolva van beléjük a hosszú lejárat, és jellemzően nem befektetési célzattal veszik fel őket. Előbbi - a hosszú lejárat - önmagában növeli a kockázatot, hiszen hosszabb időn keresztül vagy kitéve a gazdasági környezet változásának, utóbbi - a nem befektetési cél - pedig lehetetlenné teszi, hogy gyorsan törlessz, tehát kiküszöböld a hosszú lejárat bizonytalanságát.
Ebből az következik, hogy az átlagember, aki amúgy is korlátozottan tájékozott csak pénzügyekben, csak korlátozottan fogja fel a kockázatokat, és a vágyott gyarapodás felülírja azokat, így az optimálisabb esethez fog ragaszkodni, a bank pedig nem fogja eltántorítani a számára előnyös üzletkötéstől az ügyfelét.
Azzal tehát mindenki csak hitegetni tudja magát, hogy ő jól számolt és átgondolta. Vagy eleve nem vett fel olyan kockázatos hitelt - anyagi helyzetéhez viszonyítva kis összeg, viszonylag rövid határidővel -, vagy csak szerencséd volt, hogy a negatív hatások kevéssé érintettek.