50 ezer forint, ami felforgatná Magyarországot Újra mindenki a feltétel nélküli alapjövedelemről beszél, miután egy szociológusokból álló csoport kidolgozott tervet tett le az asztalra LÉT néven, a tanulmány bemutatóján pedig Surányi György bankelnök is a koncepciót éltette. Ez lenne a csodaszer a szegénység ellen, vagy valami újabb, valóságtól elrugaszkodott álom?
Pár napja: Adjon az állam! Szebb jövőt!
Tudom, volt már itt régebben is téma, de hátha sok embernek kimaradt, ill. változott a véleménye, vagy egyszerűen csak most szólna hozzá... Ti bevezetnétek a feltétel nélküli alapjövedelmet?
Akkor már ketten vagyunk! Én azt mondom: fogjunk össze! Itt a soha vissza nem térő alkalom. ;))
A felvetéseid jogosak, de gondoltam rájuk. ;)
Valahol már leírtam nagyjából részletesen, de nem találom, ezért nekigyürkőzök megint. Lehet, hogy így sem lesz teljes, mert kihagyok dolgokat, és lesznek fehér foltok is, de megpróbálom. (Tóni, kapaszkodj! ;) )
1. Nyugdíjjárulék
Mostani formája megszűnne. Helyette magánnyugdíj rendszer lehetne, biztosítótársaságokkal, viszont _nem kötelező_ jelleggel. Hasonló rendszer, mint ami asszem Ausztráliában van. (Nyilván egy ilyenre való átállás nem két nap, de nem is két év, inkább vagy 30-40. ... Ezért is utálom a Fideszt, mert egy ilyen rendszer csak lépésekben hajtható végre, és most a manyup megszüntetésével éppen visszaléptünk 1997-be.) Ki mennyit rak félre, annyi pénze lesz öregkorára. A pénz az övé, nem az államé - örökíthető, stb. Ráadásul adott esetben némi plusz pénzért lehetne kapni a befizetett összegre állami garanciát is, még ha magántársaság is a biztosító.
Ergo nincs igazából olyan, hogy nyugdíjas, legalábbis állami szempontból. Mindenki akkor megy "nyugdíjba", amikor akar (meg amikor elég pénze összegyűlt hozzá). Lehetnek 30 éves "nyugdíjasok" meg 65 éves dolgozók is. És nincs nyugdíjjárulék sem - ha valaki nem akar fizetni a biztosítónak, akkor berakja bankba az így megmaradó pénzét, vagy befekteti, elissza, párna alá rakja, vagy amit csak akar vele. Az ő pénze, ő kereste, ő dönt róla - állam bácsi nem veszi el tőle.
2. EÜ
Hasonlóan működne a nyugdíjrendszerhez. Egyéni, nem kötelezően fizetendő, magánbiztosítókkal működtetett rendszer. (Ez nem zárja ki a lehetőségét, hogy az államnak is legyen biztosítótársasága és piacra lépjen vele, de nem lenne monopol helyzetben, hanem csak egy lenne a sok közül.) Egy átlagember által fizetett EÜ biztosítás (jobb helyeken) fedezi az adott esetben felbukkanó rendkívüli eseteket is (pl. szívműtét, amit említettél), nyilván attól függően, hogy milyen biztosítása van. Igazából amit ma egy átlagember befizet TB formájában, azt a pénzt nála hagynánk, és - ha ő is úgy látja - abból (vagy kevesebből/többől, ahogy neki jó) fizethetné a saját EÜ ellátását. Ő dönti el, hogy mennyit szán rá, hová fizeti be, befizeti-e egyáltalán avagy a párna alá rakja a pénzt, stb.
Ezzel máris kiküszöbölhető az a helyzet, amikor egy 10milliós országban 800ezer rokkantnyugdíjast tart el a kereső réteg.
Tény, hogy lennének kárvallottjai a helyzetnek, olyanok, akik tényleg betegek és tényleg nincs pénzük. -> Erre szolgál az adakozás meg az alapítványok.
3. Maradna egy személyi jövedelemadó (illetőleg cégek vállalkozások esetében nyereségből fizetendő osztalékadó), ami egykulcsos.
Nyilván nem tudom így kiszámolni, hogy hány százalékkal tudna működni, de valahol a 10 és a 15 között mozogna (én 10-et tartanék szerencsésnek).
Részben ez (meg majd még írom mi) fedezné azokat az ellátásokat, amit az állam ad, illetve ami az állam fenntartásához kell.
- A 10%-ból 2%-ot az adott egyén határozhatna meg, hogy mire költsék. Mégpedig úgy, hogy egy adott dologra max. 0,25 vagy 0,5% mehet. Olyan, mint a mostani 1(+1)%, de nem az adó 1+1%-a lenne itt, hanem _a jövedelem_ 2%-a, ami jóval nagyobb összeg. Hasonló dolgokat lehetne ezzel támogatni, mint eddig, kiegészülve azzal, hogy megjelölhet minisztériumot is az illető. Pl. támogatja 0,5%-al az egyik szeretetotthont, 0,5-el egy sportegyesületet, 0,5-el egy kórházat, 0,5-öt meg a népjóléti vagy más minisztériumnak ad. De a 0,25% alapján lehet 8felé is osztani. Nem lenne kötelező megjelölni valamit, de mégis megadná a lehetőségét az embereknek, hogy ténylegesen támogassanak valamit, amit fontosnak tartanak. Ez is az adakozás része lehet.
- A szavazójogot is ez határozná meg. Aki az adott választás/szavazás előtti 4 évben legalább X ideig (kb. 2 év) fizetett szja-t vagy osztalékadót, az jogosult szavazásra. Ha nem fizette, akkor nem kap választójogot. Ugyanakkor ha nem fizetett valaki 2 évig, attól függetlenül választás előtt megvásárolhatja a jogot (kifizetheti a 2 év minimál szintű szja összegét, és máris szavazhat - pl. nyugdíjasok, akik már nem dogoznak, stb. egyfajta cenzusként funkcionálna).
/A választójogot egyébként levinném 16 évre, mivel a fentebb írt "cenzus" elég lehet szűrőnek./
4. Maradna ÁFA
A százalékát itt sem tudom, de kb. olyan 10-15% lehet megfelelő (inkább 10).
Ez is az állam működéséhez kellene.
5. Maradna egyfajta útadó (avagy jövedéki adó az üzemanyagon), ami az utak fenntartását, fejlesztését fedezné.
(Nyilván ha Simicska építi az utakat, akkor 900 Ft lesz a 95-ös benzin is, de nem azzal számolok. :) )
6. Vállalkozások, cégek számára maradna egy iparűzési adó, ami a bruttó bevételből menne.
Ennek százaléka olyan 4-5 körül lenne. Tudom, ez viszonylag magas. Viszont:
- Ebből 1,5-2% megy a helyi önkormányzatnak.
- 0,5-1% megy a megyei önkormányzatnak (járási hivatal nincs, az bezár :D )
- 2% megy oktatási támogatásnak -> Ha az adott cég igazoltan támogat/fenntart egy adott szakképzést, szakoktatást (ami a saját szakterületéhez kapcsolódik, pl. egy iskolát, amelyik ott helyben konkrétan neki "tenyészti" a dolgozókat), akkor az utóbbi 2%-ot nem kell fizetnie (feltéve, ha a támogatás összege eléri a befizetendő 2% összegét). Szakiskola ilyen szempontból a szakközép, a szakmunkás, a technikum és a főiskola/egyetem. Ha a cég nem támogat/tart fenn meg egy képzést sem, akkor a 2%-ot be kell fizetnie, és állam bácsi osztja el.
(Az állami oktatásokat, óvodától gimnáziumig bezáróan, illetve azokat a szakiskolákat, amelyek az állami működéshez kellenek, mint pl. rendőrtiszti iskola, az állam tartja fenn. Minden más tanintézményről levenné a kezét, beleértve itt az egyetemeket, főiskolákat is. ha érdekel, leírom azt is, hogy hogyan működne, de ez már így is hosszú. :) )
7. Pár illeték megmaradhatna, amely az ügyintézések költségeit fedezné (útlevél, jármű, stb.).
8. A 18 év alattiak (illetve a 18-at betöltött tanulók) kicsit kilógnak a sorból
- Nekik államilag jár ingyenes általános képzés (bölcsöde, óvoda, általános iskola, és gimnázium; viszont ha szakközépbe vagy szakmunkásba megy, azt vagy ösztöndíjjal oldja meg, vagy egy-két adott cég fizeti az iskolát, vagy pedig ő maga állja a képzését - ugyanígy menne egyetemek és főiskolás esetében is, mivel azok is szakképzésnek minősülnek ilyen esetben, így az állam nem támogatja).
- Jár ingyenes iskolai/óvodai étkeztetés (tízórai, ebéd, uzsonna - nem a mai minőségben).
- Jár iskolai/óvodai ruházat, csecsemőknek/kisgyerekeknek babaruha, stb.
- Az iskola/óvoda és a lakhely között ingyenes tömegközlekedés (10 éves korig kísérőnek is).
- Ingyen tankönyv, tanszer, sportöltözet, stb. ami a tanuláshoz kell.
- Teljes egészségügyi ellátás, mindenre kiterjedően (gyerek esetében szívműtétre sem kell várni a pénzre, mert állam bácsi alapból állja)
Máris nem kell adni családi pótlékot anyunak meg apunak. :)
Azt hiszem ennyi. Még lehetne cizellálni, de azt hiszem a lényeg benne van.
Az állam csak ott maradna meg, ahol feltétlen szükség van rá:
- állami és önkormányzati/megyei hivatalok, ügyintézések (minimális bürokráciával, hiszen a 21. században élünk)
- általános oktatás, gyámügy, nevelés
- utak, közlekedés, vízgazdálkodás
- honvédelem, rendvédelem, tűzoltóság, vám- és pénzügyőrség, adóhatóság
- nem tudom, mit hagytam ki :)
Nem lenne nyugdíj- és TB kiadás, nem lenne akkora bürokrácia, és ezzel máris megspóroltuk az állami kiadások felét. Ergo máris elég csak feleannyi lóvét beszedni, és még átláthatóbb, egyszerűbb is lenne a rendszer, ami szintén költségcsökkentő tényező. (Ha meg a korrupciót is sikerül csökkenteni, az külön előny. Az alacsonyabb/kevesebb adó egyébként is csökkentheti, hiszen egy 10%-os ÁFA mégsem 27%. Ha a hatékonyabb rendszert és egy hatékonyabb bűnüldözést kiegészítjük pár, a liberális-szeressükegymást EU jogoktól "picinykét" eltérő büntetés-végrehajtással is, az sokat segíthet. :) )
Szép hosszú volt, mi? :)
-
"Egészen konkrétan szerintem polgárháború törne ki, mert az emberek nem tudnak egyik napról a másikra (sőt, egyik generációról a másikra) öngondoskodásra átállni. Kialakulna egy, a mainál sokkal kiszolgáltatottabb, ezáltal elkeseredettebb, ezáltal veszélyesebb réteg..."
Igen, ez roppant valószínű. Főleg, ha gyorsan lenne bevezetve egy ilyen rendszer. Ha lassan, több évtized alatt, akkor talán hozzászoknának. Sajnos ma már odáig jutottunk, hogy az ország egy tetemes része - részben vagy egészében - a parazita életmódra rendezkedett be, és ahhoz foggal-körömmel ragaszkodik.
Éppen ezért nem lesz ilyen rendszerünk soha. Ehhez az utópiámhoz képest a kommunisták homokban játszadozó kisgyerekek voltak! ;))