Best of Izé

én a reál tudományokról úgy általánosságban nem tudok sokat, viszont személyes tapasztalat által meg vagyok róla bizonyosodva, hogy vannak olyan elméletek, teóriák amik körüljárás nélkül automatikusan ki vannak rekesztve, vagy eredendően ignorálva vannak a tudományos világból.

Számtalan előadáson vettem részt, illetve hallgattam meg előadásokat (psziché témakör), és egyértelműen azt látom, hogy azok a törekvők, kutatók, szakemberek akik nem csak robotszerűen léteznek a világba, hanem nyitott gondolkodásukkal hólisztikus képre és problémamegoldásra törekszenek, azok nagy ellenállásba ütköznek munkásságuk során. Itt most konkrétan nem Rupert-re gondolok, hanem számos olyan pszichiáterre a világ különböző pontjairól akik kutatási munkái egyszerűen tiltva vannak (közös témában egymástól független szakértők).

idézve számos ilyen embertől:
"jó az, hogy az információ áramlása nem egy szűk tudományos elit kezében van"

ettől függetlenül is azt gondolom, h teret kell engedni mindennek, ha hülyeség, ha nem. Ha hülyeség, akkor úgy sem marad életben. És ahogy a történelmet ismerjük, a forradalmi újdonságok nem közös kerekasztal beszélgetések alatt bukkantak világra.

Még annyi észrevételem van, hogy az esetek döntő többségében az úttörők nem az eddig lefektetett tudást akarják feldarabolni, hanem a meglévőn túl látnak meg valami pluszt, ami jelenleg még nem ismert, vagy nem elfogadott.

Ebből ezekre a dologra következtetek én:
- a kollektív tudatszint, világnézeti hiedelem még nem elég fejlett ahhoz, hogy megértse ezeket a posztmodern felvetéseket
- bizonyos érdekkörök szabotálják a tudás, és az információ dinamikáját
- mindkettő egyszerre