![](http://www.ize.hu/_files/pictures/55/55980.jpg)
A legtöbb amerikai – és talán európai – számára is a korai nyugdíjba vonulás csak puszta ábránd, sok felmérés azt mutatja, hogy sokan nem is számítanak arra, valaha nyugdíjba tudnak vonulni. De mi van akkor, ha a nyugdíjcélú takarékoskodás korántsem olyan leküzdhetetlen akadály, mint hisszük?
Nagyon jó amit megvalósitottak (innen is gratulálok), de a cikkre nem szabad úgy tekinteni mint egy bárki számára elérhető helyzet:
- Amerikai viszonyok között is áltlag feletti jövdelemmel indultak, amiből tudtak annyit félretenni amennyi szükséges. Ez itt mifelénk nagyon kevés embernek lenne elképzelhető
- A családcentrikus életmód az ami miatt fenn tudják tartani ezt a fajta létformát. Ez nagyon szép, de sajnos nagyon kevés olyan ember van akinek elég a család a boldogsághoz.
- A befektetés jó dolog, de nagyon megbizhatatlan. Lehet hogy van 600 ezer dollárjuk amiből megélhetnek életük végéig, de a pénzpiac nem a megbizhatóságáról hires. Simán előfordulhat hogy teljesen külső tényezők miatt ez az összeg elvesz és teljesen áthúzza a terveiket. A cikkben levő család biztos vagyok benne hogy fel tudna állni egy ilyen helyzetben, de nem biztos hogy mindenkinek sikerülne.
Szóval a cikkről egy szerencsés helyzetben levő családról szól akik tudtak élni a lehetőségeikkel, de nem szabad úgy tekinteni rá mint cél amit bárki el tud érni (ahogy az első bekezdés akarná sugallni).
Azt még hozzátenném, hogy én sem hiszek a jelenlegi nyugdijrendszer életképességében. Nem hiszem hogy nekem 40 év mulva bárki is fog annyit fizetni, hogy akár létminimumon is meg tudjak élni. Szóval szerintem mindenki próbálja magának megteremteni azt amire szuksége van, és ne számitson külső segitségre (ennek motiválására viszont teljesen jó a cikk).