„Az iskola legfőbb célja, hogy egyetlen megdönthetetlen tanulságot verjen a diákba, mégpedig, hogy bármennyit is készüljön, mindig az iskola jóindulatára van utalva. A tananyag spektruma olyan széles, hogy csakis a tanár szándékán múlik, mit és mennyit követel meg belőle... A magyar oktatás arra nevel bennünket, hogy az ilyen helyzetekben úgy járunk a legjobban, ha lehajtjuk a fejünket, és behódolunk. Mert a tanárnak, a hivatalnak és a rendőrnek mindig igaza van. Ha pedig nincs, akkor majd olyan helyzetet teremt, hogy az legyen”
Közoktatási keretek között ezeket azért nehezebb fejleszteni, mert jellemzően egyénfüggő, hogy kivel milyen mennyiségben és minőségben kell foglalkozni. Az ilyen "soft-skillek", egyéni kompetenciák fejlesztésére kollektíven alkalmazható módszert kifejleszteni szinte lehetetlen, egyénileg foglalkozni minden tanulóval pedig akkor sem lenne lehetőség, ha a kovalens kötés mellett a '48-as szabadságharc történéseit sem tanítanánk meg a gyerekeknek.