
Lerohadt, lealjasodott, cinikus, züllött állapotokat lát nagyon sok helyen. Geszti Péter ezért gyakran rácsodálkozik arra, milyen idegenül mozog abban az országban, ahol azelőtt otthon érezte magát. Ha a radikalizmust kérik számon rajta, azt mondja: ő nem az a fiú, aki fölszedi az utcaköveket, hanem aki lerakja. És aki mindig azt keresi, mitől lesz jobb a holnap, mint a tegnap.
A 2005-ös "Magyarország" dalból pedig süt a középszerűség, a kiüresedett frázisok tömkelege. Főként, hogy a dallama nem is egyedi. És végig úgy ír róla, hogy NEKI tetszett az eredeti és Ő írt hozzá egy "középszerű" dalszöveget és azt akarta kifejezni, hogy Ő milyennek álmodja ezt az országot.
Tehát az öncélú művészkedés, megfelelő anyagi hátszéllel, kapcsolatrendszerrel igen is kifizetődő. (Lásd.: Jancsó filmek)