Még egy intézményi szinten rosszul működő demokráciának is megvan az a szépsége, hogy rengeteg lehetőséget biztosít arra, hogy az embernek ne kelljen rossz és kevésbé rossz között választania. Szomorú, hogy ezt az emberek valamiért elfelejtik. A választás - főleg egy képviseleti demokráciában, ahol 4 évente van a legnagyobb szabadsága a közügyeknek - nem arról kellene, hogy szóljon, hogy a választópolgár elmegy, és megjelöli a legkevésbé rosszat. Vagy azt, amelyikben még nem csalódott. Arra kellene törekedni, hogy valahogyan elérjük, hogy arra szavazhassunk, akit jónak, követendőnek tartunk, nem arra, akit még nincs okunk rossznak tartani.