Az „engem nem zavarnak a buzik, csak ne nyilvánosan csinálják”- elv szerint gondolkodók közül sokan nem vallják magukat homofóbnak, mi több, meggyőződésük hogy még rendkívül toleránsak is, és életszemléletük sokkal több teret enged a melegeknek, mint amennyi egyébként járna nekik. Szerintetek a meleg párokra más utcai szabályok vonatkoznak?
2. Hetero pároktól... egyáltalán, bármilyen nemű két embertől gusztustalan és elfogadhatatlan, az a sokszor gyomortükrözésben is beillő viselkedés, amit nyilvánosan, provokatívan, az utca, a tér, a metró, stb. kellős közepén végeznek. Nem ártana valami szexuális kultúrát is tanítani a magyar népnek, és itt megint visszakanyarodunk az első ponthoz. Anno az én időmben a szexuális felvilágosítás tökéletesen kimerült abban, hogy nekünk lányoknak elmagyarázták, hogy ha menstruálunk, akkor van a hipofízis, meg a sárgatest, a végén kaptunk pár betétet meg tampont, aztán oldd meg magadnak. Ha nem jut a kezembe Dr. Veres Pál néhány hangfelvétele, a mai napig buta vagyok, mint a tök. Azokat a hangfelvételeket igenis le kellene játszani a középiskolákban, és általános iskola utolsó két évében. Magyarországon nincs szexuális kultúra! Ami meg van, arról jobb nem szót ejteni...
3. A melegfelvonulás, és minden egyéb ilyen, visszataszító és utálatos, és pontosan azok az emberek szenvedik meg a követkzményeket, akik javáért elvileg folyik. Vannak meleg ismerőseim, leszbikus ismerőseim, egynek se jutna soha az eszébe, hogy tarka pálmaszoknyában, hízómarhára rúzsozott szájjal, kandikáló kukival táncoljon a nyílt utcán, vagy szegecses bőr melltartóban artikulátlanul üvöltözzön. Én egyébént abban sem vagyok biztos, hogy ezeket tényleg a melegek szervezik. Szexualitástól eltekintve, minden olyan felvonulás, ami a közízlést sérti, visszataszító. Még ezt is el lehetne viselni, mert ha nem tetszik, hát nem megyek oda és nem nézem meg, nem kell mindjárt a lángszóróért kapkodni, de....
4..... de a tolerancia nem ott kezdődik, hogy "én meleg vagyok, te ezt fogadd el!", "én zsidó/muszlim/katolikus/néger/sárga/törpe/barna szemű/bajuszos/szemüveges/stb vagyok fogadd el!"
A tolerancia ott kezdődik, hogy elfogadom, hogy valaki másképp gondolkodik, és nem tetszik neki az, ami én vagyok! Ha én pl. leszbikus vagyok, akkor a szomszédom részéről nem az a tolerancia, hogy a keblére ölel. Az a tolerancia, hogy bár irtózik a leszbikusoktól/utálja őket, mégse hajigál könnygázt a nappalimba, nem szól be az utcán, nem terjeszt rólam hülyeséget, hanem ELFOGADJA, hogy ez van, ő engem nem szeret, attól még nem kell legyilkolnia, és táncot járnia a síromon.
A tolerancia ott kezdődik, hogy a szomszédom egy néger család, és kiütést kapok a ruháiktól, meg az énekeiktől, de amíg nem zajonganak este tíz után, és nem fenyegetnek gépfegyverrel, hogy márpedig mostantól nekem is olyan cuccban kell járnom, addig nem törődök vele, és elfogadom, hogy ilyen is van. Még ha örülnék is, ha elmennének, mégsem küldözgetek nekik fenyegető levelet, és jelentgetem fel őket mondvacsinált indokkal.
Nem az a tolerancia, hogy békés, egyetemleges szeretettel elfogadok mindenkit, és rajongok is értük. Hanem az, hogy amíg élhetek tőlük biztonságban, békében, és nem zavarjuk egymás köreit, addig befogom a pofámat, és nem hisztizek, hogy az illető meleg, afrikai, szemüveges, magassarkút hord.
Ezt kellene megtanulni. Hogy amíg neked nyugtod van, addig te is hagyjál nyugton mindenkit!