Nos a nők helyzetétől függetlenül: én nem értem azt, amikor valaki elmegy valahova dolgozni, mondjuk árufeltöltőnek a tesóba, aztán fél év múlva meg pampogni kezd, hogy de nehéz meló ez, és keveset is keresek. Bár tudom, hogy nehéz melót találni, mert nálam is jelentkeznek naponta öten a legszarabb állásokra, azért ha valakinek annyira nincs munkája, akkor becsülje meg, ami van. Ha meg válogatni tud, akkor ne pampogjon, hanem váltson. Ne haragudj már, de az milyen, hogy jelentkezel valahova, elmondják mi a meló, mennyit fogsz keresni, mik a feltételek, aztán meg még neked áll feljebb, hogy nem tetszik. Mondok példát, nálunk a takarítónők szokták ezt csinálni. Amikor belépnek elmondják, hogy mi a feladat, takarítani kell, a wécét is, port törölni, stb stb, minimál bérért, reggel 6-14-ig. Oké jön az új munkaerő, két nap múlva kilép, hogy ennyiért ő ezt nem fogja csinálni, még hogy wc-t pucolni, meg leszakad a lába. Na erre mondom, hogy akkor lehet más helyet keresni.
Nem tudom miért féltik a nők jobban az állásukat, honnan veszed ezt, de biztos így van. Én férfiként is féltem. Azt se tudom, milyen nők mellett kéne nekem férfiként kiállni, és miért is????? Nem az van, hogy egyenjogúság van? Nem az van, hogy azért harcoltak a nők, hogy ne legyenek megkülönböztetve, ne kezeljék gyengébb nemként őket? Nem az van, hogy egy nő bármit megtehet, viselkedhet suttyó paraszt módjára, mert modernek vagyunk, nem kell nőiesnek, kedvesnek, bájosnak lenni, nem kell főzni, nem kell takarítani, nincsenek férfi és női szerepek? Akkor miről beszélünk? A saját feleségemért kiállok, de ő tud is nő lenni a klasszikus értelemben. Nem gyenge, védelemre szoruló virágszál, de legalább nem macsóbb nálam, szóval van miért nőként nézni rá. Amúgy meg igen, van férfiszolidaritás, női meg nem nagyon (mert általánosságban azért az van, hogy ahol 2-3 nő együtt van, ott már megy a harc).
És azt se értem, hogy oké vegyük fel a nőket vezetőknek kötelező alapon, mert nehogy már egy bizonyos százalék alá essen a nők aránya a vezetésben. Akkor az érdemük szerint vettük fel, vagy csak azért hogy ne lehessen diszkriminációról beszélni? Ha az érdeme szerint veszik fel, akkor ne dumáljunk arról, hogy nő.
A nemtől függő vezetési szokásokról norbertvince biztos tudna mondani valamit, hogy függ-e vagy nem, gondolom ha van ilyen jelenség, annak pszichológiai okai vannak. Én csak a saját tapasztalatomat mondtam el, hogy én nem találkoztam még a nők hátrányos megkülönböztetésével a munkahelyeimen, sőt mondok neked valamit. Állami intézménynél vagyok, és az általam ismert 20-25 vezetőből nálunk összesen 3 férfi van! Basszus fel is jelentem a céget, hogy mi ez a megkülönböztetés. Szóval saját tapasztalat 2, az összes iskolába, ahova jártam (gazdasági) 2x 3x annyi lány volt. Eddigi munkahelyeimen, egy nőt se rúgtak ki, mert terhes lett, sőt három évig jegelték a helyét arra várva, hogy visszajön-e, aztán ha kegyeskedett neki, akkor állandóan elengedték előbb, vagy később jött, mert ugye a gyerek (na külföldön, ahol biztos jobban egyenjogúság van, nem téma a gyerek, nem kérdezik meg. vállalod a 8-9 óra munkát? igen? akkor jó, nincs kifogás, hogy beteg a gyerek)
Végül, férfiként nem a saját boldogulásommal vagyok elfoglalva, hanem a családoméval, köszi otthon nincs gond azzal, hogy nőként bánok-e a nőkkel.
Ja és láttam valahol egy ilyet, angolul jobban hangzik: Nők! ha azt akarjátok, hogy a férfiak urak legyenek, és felálljanak, akkor viselkedjetek hölgyként, és üljetek le! És ez szerintem nagyon igaz a mai világra. Mármint erre a nőies-nem nőies, férfias-nem férfias, egyenjogú, de tekintsenek nőnek, de közben semmi nőiesség nincs bennem dologra.
Nem tudom miért féltik a nők jobban az állásukat, honnan veszed ezt, de biztos így van. Én férfiként is féltem. Azt se tudom, milyen nők mellett kéne nekem férfiként kiállni, és miért is????? Nem az van, hogy egyenjogúság van? Nem az van, hogy azért harcoltak a nők, hogy ne legyenek megkülönböztetve, ne kezeljék gyengébb nemként őket? Nem az van, hogy egy nő bármit megtehet, viselkedhet suttyó paraszt módjára, mert modernek vagyunk, nem kell nőiesnek, kedvesnek, bájosnak lenni, nem kell főzni, nem kell takarítani, nincsenek férfi és női szerepek? Akkor miről beszélünk? A saját feleségemért kiállok, de ő tud is nő lenni a klasszikus értelemben. Nem gyenge, védelemre szoruló virágszál, de legalább nem macsóbb nálam, szóval van miért nőként nézni rá. Amúgy meg igen, van férfiszolidaritás, női meg nem nagyon (mert általánosságban azért az van, hogy ahol 2-3 nő együtt van, ott már megy a harc).
És azt se értem, hogy oké vegyük fel a nőket vezetőknek kötelező alapon, mert nehogy már egy bizonyos százalék alá essen a nők aránya a vezetésben. Akkor az érdemük szerint vettük fel, vagy csak azért hogy ne lehessen diszkriminációról beszélni? Ha az érdeme szerint veszik fel, akkor ne dumáljunk arról, hogy nő.
A nemtől függő vezetési szokásokról norbertvince biztos tudna mondani valamit, hogy függ-e vagy nem, gondolom ha van ilyen jelenség, annak pszichológiai okai vannak. Én csak a saját tapasztalatomat mondtam el, hogy én nem találkoztam még a nők hátrányos megkülönböztetésével a munkahelyeimen, sőt mondok neked valamit. Állami intézménynél vagyok, és az általam ismert 20-25 vezetőből nálunk összesen 3 férfi van! Basszus fel is jelentem a céget, hogy mi ez a megkülönböztetés. Szóval saját tapasztalat 2, az összes iskolába, ahova jártam (gazdasági) 2x 3x annyi lány volt. Eddigi munkahelyeimen, egy nőt se rúgtak ki, mert terhes lett, sőt három évig jegelték a helyét arra várva, hogy visszajön-e, aztán ha kegyeskedett neki, akkor állandóan elengedték előbb, vagy később jött, mert ugye a gyerek (na külföldön, ahol biztos jobban egyenjogúság van, nem téma a gyerek, nem kérdezik meg. vállalod a 8-9 óra munkát? igen? akkor jó, nincs kifogás, hogy beteg a gyerek)
Végül, férfiként nem a saját boldogulásommal vagyok elfoglalva, hanem a családoméval, köszi otthon nincs gond azzal, hogy nőként bánok-e a nőkkel.
Ja és láttam valahol egy ilyet, angolul jobban hangzik: Nők! ha azt akarjátok, hogy a férfiak urak legyenek, és felálljanak, akkor viselkedjetek hölgyként, és üljetek le! És ez szerintem nagyon igaz a mai világra. Mármint erre a nőies-nem nőies, férfias-nem férfias, egyenjogú, de tekintsenek nőnek, de közben semmi nőiesség nincs bennem dologra.