Kedves Nas!
Sajnos elértél egy olyan szintre ahol már nem vagyok hajlandó veled tovább vitatkozni. Szerintem rendes hangnemben beszéltem veled még ha csipkelődően is. Békejobbot is nyújtottam mielőtt egymás torkának ugranánk ezzel kifejezve hogy hajlandó lennék a normális hangvételű beszélgetésre. Sőt elismertem a női nem fontosságát illetve azt is h ti még fontosabbak is vagytok nálunk. De úgy látom a felindultságod eljutott egy olyan szintre ami már erősen túlnő azon ami egy hölgy számára elfogadható lenne. Azt gondoltam egy igazi nővel (hölggyel) vitatkozom de be kellett lássam ez nem így van. Ezért a továbbiakban nem reagálok a felvetéseid többségére holott nagy részüket könnyedén tudnám cáfolni.
Egy dolgot ragadnék csak meg ha már felhoztad azt h mi nem halunk meg értetek:
1 - Mondd eddig hány férfi ment be égő házba h kihozzon onnan egy nőt? És hány nő ment be égő házba h kihozzon egy férfit?
2 - Ha egy kerti party közelében megjelenik egy láthatóan veszett kutya akkor jellemzően a nők mennek oda elzavarni avagy a férfiak állnak a kutya és a nők közé?
3 - A családban jellemzően ki az aki felmegy a tetőt megjavítani vagy más módon veszélyezteti az életét? A nő vagy a férfi?
Ha ezekre megvan a válaszod akkor megvan az is h mi férfiak igenis feláldozzuk magunkat értetek. De ha elolvasod az ajánlott könyvet abban is sok olyan tény le van írva amit te figyelmen kívül hagysz. Pedig egy feminista férfi írta.
A végére egy idézet tőled csak kicsit máshogy. De így már legalább idevág:
"Az a baj, hogy ha mi, FÉRFIAK felhozunk bármilyen egyenlőtlenségi problémát, ti azt mindig rögtön úgy értelmezitek, hogy egyrészt ez csak vérgőzös HÍMSOVINISZTA támadás, és a szószólója biztos utálja a NŐKET, másrészt a "NŐIESSÉGETEK megélése" sérülne, ha feladnátok valamit az előjogaitokból."
Sajnos elértél egy olyan szintre ahol már nem vagyok hajlandó veled tovább vitatkozni. Szerintem rendes hangnemben beszéltem veled még ha csipkelődően is. Békejobbot is nyújtottam mielőtt egymás torkának ugranánk ezzel kifejezve hogy hajlandó lennék a normális hangvételű beszélgetésre. Sőt elismertem a női nem fontosságát illetve azt is h ti még fontosabbak is vagytok nálunk. De úgy látom a felindultságod eljutott egy olyan szintre ami már erősen túlnő azon ami egy hölgy számára elfogadható lenne. Azt gondoltam egy igazi nővel (hölggyel) vitatkozom de be kellett lássam ez nem így van. Ezért a továbbiakban nem reagálok a felvetéseid többségére holott nagy részüket könnyedén tudnám cáfolni.
Egy dolgot ragadnék csak meg ha már felhoztad azt h mi nem halunk meg értetek:
1 - Mondd eddig hány férfi ment be égő házba h kihozzon onnan egy nőt? És hány nő ment be égő házba h kihozzon egy férfit?
2 - Ha egy kerti party közelében megjelenik egy láthatóan veszett kutya akkor jellemzően a nők mennek oda elzavarni avagy a férfiak állnak a kutya és a nők közé?
3 - A családban jellemzően ki az aki felmegy a tetőt megjavítani vagy más módon veszélyezteti az életét? A nő vagy a férfi?
Ha ezekre megvan a válaszod akkor megvan az is h mi férfiak igenis feláldozzuk magunkat értetek. De ha elolvasod az ajánlott könyvet abban is sok olyan tény le van írva amit te figyelmen kívül hagysz. Pedig egy feminista férfi írta.
A végére egy idézet tőled csak kicsit máshogy. De így már legalább idevág:
"Az a baj, hogy ha mi, FÉRFIAK felhozunk bármilyen egyenlőtlenségi problémát, ti azt mindig rögtön úgy értelmezitek, hogy egyrészt ez csak vérgőzös HÍMSOVINISZTA támadás, és a szószólója biztos utálja a NŐKET, másrészt a "NŐIESSÉGETEK megélése" sérülne, ha feladnátok valamit az előjogaitokból."