Nem nevezném "értelmes hangnemnek" azt a lekezelő stílust, amivel már az első, nekem címzett kommentedben "megtiszteltél". Békejobbot nyújtottál, igen - miután előtte az egész kommentedben tovább folytattad a csipkelődést és az alaptalan, értelmetlen személyeskedést. Azt hiszed, ezzel el van intézve a dolog? Azt kapod vissza, amit adtál. Aki valóban normálisan szól hozzám, annak normálisan válaszolok, aki viszont belém köt, az ne várja, hogy kedves legyek vele.
1. Nem tudom. Miért, te igen? Linkelj már erre valamilyen számadatot! Egyébként valószínűleg több férfi megy be égő házakba, mivel a tűzoltók általában férfiak, mivel az komoly fizikai erőt igénylő munka. De ha egy nőnek kigyullad a háza, amiben benn van a családja, garantálom neked, hogy ugyanúgy be fog menni értük. (Idegenekért nem, de a saját családjáért igen.)
Kérdezhetném én erre, hogy kik azok, akik a betegágyaknál, a fogyatékosokat, időseket ápoló intézetekben dolgoznak, akik testileg-lelkileg megterhelő ápolói munkát végeznek? Zömmel nők (régen is, most is). Férfiakat elvétve találsz közöttük. Na, akkor most melyik nem az önfeláldozóbb? (Egyáltalán mi értelme ezen rugózni? Mindkettő ugyanúgy hozzátesz ahhoz, hogy előrébb jussunk.)
2. Ugyanaz a válasz, mint az előző kommentemben. Ha a kutya mondjuk a gyerekét veszélyezteti, biztos, hogy a nő fog először odaugrani, és elzavarni.
3. Rengeteg férfit ismerek, aki NEM megy fel a tetőre semmit megjavítani, még a családja kedvéért sem. Úgy csinálsz megint, mintha ez minden férfira jellemző lenne, holott nem az. Örülök ha te ilyen vagy, de hidd el, sokan vannak köztetek, akiknek egyáltalán nem az önfeláldozás a legfontosabb.
4. Bónuszkérdéseim: Ki az, aki hajlandó az egészségét, olykor az életét kockáztatni azért, hogy gyereket szülhessen a párjának? Akármennyire is természetes folyamat, a terhesség és a szülés, amit a legtöbb nő mégis bevállal, nem sétagalopp ám.
Hol vetettem azt fel, hogy nekünk problémát okoz a nőisességünk megélése miattatok, ami indokolná, hogy az utolsó mondatotban kiforgasd a szavaimat? Emiatt mindig csak a férfiak sírnak, hogy a nők miatt nem tudják megélni a férfiasságukat. (Na persze, ami nincs, azt nehéz is megélni, de ugye könnyebb a másikra mutogatni miatta...)
Még a cégautót is nehezen bízzák egy nőre
1. Nem tudom. Miért, te igen? Linkelj már erre valamilyen számadatot! Egyébként valószínűleg több férfi megy be égő házakba, mivel a tűzoltók általában férfiak, mivel az komoly fizikai erőt igénylő munka. De ha egy nőnek kigyullad a háza, amiben benn van a családja, garantálom neked, hogy ugyanúgy be fog menni értük. (Idegenekért nem, de a saját családjáért igen.)
Kérdezhetném én erre, hogy kik azok, akik a betegágyaknál, a fogyatékosokat, időseket ápoló intézetekben dolgoznak, akik testileg-lelkileg megterhelő ápolói munkát végeznek? Zömmel nők (régen is, most is). Férfiakat elvétve találsz közöttük. Na, akkor most melyik nem az önfeláldozóbb? (Egyáltalán mi értelme ezen rugózni? Mindkettő ugyanúgy hozzátesz ahhoz, hogy előrébb jussunk.)
2. Ugyanaz a válasz, mint az előző kommentemben. Ha a kutya mondjuk a gyerekét veszélyezteti, biztos, hogy a nő fog először odaugrani, és elzavarni.
3. Rengeteg férfit ismerek, aki NEM megy fel a tetőre semmit megjavítani, még a családja kedvéért sem. Úgy csinálsz megint, mintha ez minden férfira jellemző lenne, holott nem az. Örülök ha te ilyen vagy, de hidd el, sokan vannak köztetek, akiknek egyáltalán nem az önfeláldozás a legfontosabb.
4. Bónuszkérdéseim: Ki az, aki hajlandó az egészségét, olykor az életét kockáztatni azért, hogy gyereket szülhessen a párjának? Akármennyire is természetes folyamat, a terhesség és a szülés, amit a legtöbb nő mégis bevállal, nem sétagalopp ám.
Hol vetettem azt fel, hogy nekünk problémát okoz a nőisességünk megélése miattatok, ami indokolná, hogy az utolsó mondatotban kiforgasd a szavaimat? Emiatt mindig csak a férfiak sírnak, hogy a nők miatt nem tudják megélni a férfiasságukat. (Na persze, ami nincs, azt nehéz is megélni, de ugye könnyebb a másikra mutogatni miatta...)