1. Háborúban (ha már felmerült) ismerkszik meg az emberek igazi természete. Az az igazság, hogy valójában senki sem tudja, hogy hogyan cselekedne tényleges életveszélyben, ez akkor derül csak ki, ha tényleg belekerül. A fotelben könnyű hősnek lenni, valós veszély esetén viszont nagyon nehéz kockáztatni az életedet (ha nő vagy, ha férfi), mert mindenkiben működik az életösztön. Ettől függetlenül nők is tudnak bátrak, önfeláldozók lenni, kiállni, meghalni másokért. A férfiak hajlamosabbak a kockázatvállalásra, ezért mennek bele gyakrabban (ön)veszélyes helyzetekbe. (Ezzel nem kisebbíteni szeretném az önfeláldozó férfiak tetteit, de ne ródd már fel a nőknek, hogy ritkábban csinálnak merész dolgokat.)
2. Ha én lennék ott, biztos nem várnám meg, amíg odaér egy férfi, hanem megoldanám a helyzetet. Ha lenne ott egy férfi, nyilván ő is lépne valamit. (Nem volt jó ez a kutyás példa, inkább azt kellett volna írnod, hogy mi van, ha mondjuk egy nyilvánvalóan rossz szándékú, idegen férfi bejön a házba. Persze, hogy a rezidens férfi fogja vele felvenni a harcot, mert neki nagyobb esélye van győzni, mint az (általában) gyengébb nőnek.)
4. A szaporodás nehezebbik részét mégis a nők vállalják. Egyébként nem gondolom úgy (csak mielőtt felmerülne ez a vád), hogy meg kéne erőszakolni a biológiát, és ezen változtatni kéne. Baromság az a törekvés, hogy tegyük lehetővé, hogy a férfiak is hordhassanak ki gyereket. Szüljenek a nők, nekik van erre berendezkedve a szervezetük. Viszont ez sem kisebb "munka" és veszélyforrás ám, mint bemenni egy égő házba...
A férfiak meg egyrészt genetikai okokból halnak korábban, másrészt azért, mert nem figyelnek oda az egészségükre. Ha igaz lenne az az állításod, hogy azért haltok korábban, mert miattunk veszélyeknek teszitek ki magatokat, akkor az egyedülálló, magának való férfiak, akik soha nem segítenek senkinek, tovább élnének, mint a családosok - de pont nem ez a helyzet.
Továbbra sem tudom, hogy miért kötöd ennyire az ebet a karóhoz, hogy a nők nem keresnek kevesebbet. Nem hoztál erre semmilyen cáfoló bizonyítékot (ne haragudj, ha a hímsoviniszta ferfihang.hu-t nem tekintem annak, mert ennyi erővel én is linelhetnék feminista honlapokat, ahol meg leírják pont az ellenkezőjét...). Csak a saját ismeretségi körömből legalább 3 példát tudok mondani, ahol nem azért keres kevesebbet egy nő, mert rosszabbul / kevesebbet dolgozna, mint a férfi kollégái, hanem mert kussolnia kell, és örül, hogy nő létére egyáltalán felvették, és nem szórták ki a felvételin azzal, hogy "biztos úgyis elmegy szülni". Szerinted ez igazságos és normális dolog?
Az utolsó felvetésre: Azért ez tényleg érdekes, hogy a nők nem nagyon szoktak azon panaszkodni, hogy a férfiak miatt nem tudják megélni a nőiességüket, nem érzik elég nőiesnek magukat. Ezt a másik nemre való mutogatást ebben a kérdésben is általában a férfiak vetik fel, hogy a nők hibája, hogy ők nem tudják megélni a férfiasságukat, nem tudják elég férfiasnak érezni magukat. Szerintem viszont régen rossz, ha valaki a másik nemtől várja, hogy segítsen neki megélni a saját férfi / női identitását. Ezt mindenki alakítsa ki maga, és utána közeledjen csak a másik nem felé, ha már magában elrendezte, hogy neki mit is jelent férfinak / nőnek lenni.
Még a cégautót is nehezen bízzák egy nőre
2. Ha én lennék ott, biztos nem várnám meg, amíg odaér egy férfi, hanem megoldanám a helyzetet. Ha lenne ott egy férfi, nyilván ő is lépne valamit. (Nem volt jó ez a kutyás példa, inkább azt kellett volna írnod, hogy mi van, ha mondjuk egy nyilvánvalóan rossz szándékú, idegen férfi bejön a házba. Persze, hogy a rezidens férfi fogja vele felvenni a harcot, mert neki nagyobb esélye van győzni, mint az (általában) gyengébb nőnek.)
4. A szaporodás nehezebbik részét mégis a nők vállalják. Egyébként nem gondolom úgy (csak mielőtt felmerülne ez a vád), hogy meg kéne erőszakolni a biológiát, és ezen változtatni kéne. Baromság az a törekvés, hogy tegyük lehetővé, hogy a férfiak is hordhassanak ki gyereket. Szüljenek a nők, nekik van erre berendezkedve a szervezetük. Viszont ez sem kisebb "munka" és veszélyforrás ám, mint bemenni egy égő házba...
A férfiak meg egyrészt genetikai okokból halnak korábban, másrészt azért, mert nem figyelnek oda az egészségükre. Ha igaz lenne az az állításod, hogy azért haltok korábban, mert miattunk veszélyeknek teszitek ki magatokat, akkor az egyedülálló, magának való férfiak, akik soha nem segítenek senkinek, tovább élnének, mint a családosok - de pont nem ez a helyzet.
Továbbra sem tudom, hogy miért kötöd ennyire az ebet a karóhoz, hogy a nők nem keresnek kevesebbet. Nem hoztál erre semmilyen cáfoló bizonyítékot (ne haragudj, ha a hímsoviniszta ferfihang.hu-t nem tekintem annak, mert ennyi erővel én is linelhetnék feminista honlapokat, ahol meg leírják pont az ellenkezőjét...). Csak a saját ismeretségi körömből legalább 3 példát tudok mondani, ahol nem azért keres kevesebbet egy nő, mert rosszabbul / kevesebbet dolgozna, mint a férfi kollégái, hanem mert kussolnia kell, és örül, hogy nő létére egyáltalán felvették, és nem szórták ki a felvételin azzal, hogy "biztos úgyis elmegy szülni". Szerinted ez igazságos és normális dolog?
Az utolsó felvetésre: Azért ez tényleg érdekes, hogy a nők nem nagyon szoktak azon panaszkodni, hogy a férfiak miatt nem tudják megélni a nőiességüket, nem érzik elég nőiesnek magukat. Ezt a másik nemre való mutogatást ebben a kérdésben is általában a férfiak vetik fel, hogy a nők hibája, hogy ők nem tudják megélni a férfiasságukat, nem tudják elég férfiasnak érezni magukat. Szerintem viszont régen rossz, ha valaki a másik nemtől várja, hogy segítsen neki megélni a saját férfi / női identitását. Ezt mindenki alakítsa ki maga, és utána közeledjen csak a másik nem felé, ha már magában elrendezte, hogy neki mit is jelent férfinak / nőnek lenni.