Tavaly nyáron lépett életbe az új büntető törvénykönyv, amely egyebek mellett kiterjesztette az úgynevezett jogos védelem lehetőségeit is. Az új törvény már nem írja elő az arányosság követelményét, például egy éjszakai támadás esetén nem kell mérlegelni, hogy a megtámadott visszaüt vagy szúr. Egy tragédia és egy elsőfokú ítélet most megint felhívja a figyelmet ennek a jelentőségére. Ti hogyan vélekedtek a módosítás helyességéről?
A videóban látott esetnél szerintetek mi lett volna az igazságos eljárás?
Képzeljük el pl. azt a szituációt, hogy valaki betör éjszaka hozzánk, és a párunkat, vagy a gyerekünket késsel, vagy pisztollyal fenyegeti. Ha mi nem látjuk mi van a kezében, akkor hagyjuk annyiban a dolgot? Vagy ha a családtagjaink vagy magunk védelmében pisztolyt veszünk elő, és kiderül hogy mégis kés volt nála, akkor a törvény szerint mi vagyunk a hibásak, mert megpróbáltuk megvédeni magunkat, vagy a szeretteinket?
A régi törvény úgy ahogy volt rossz volt szerintem. Nemcsak rossz, hanem természetellenes is, ugyanis senki se mondja nekem, hogy mondjuk egy ilyen betöréses szituációban arra gondol, hogy a törvény... nem! Az első, hogy megvédem a családomat és magamat bármi áron, nem érdekel mi lesz utána.
Szomorú a látott eset, de nem torkollt volna ilyesmibe, ha a fiú nem keresi magának a bajt. Ha nem akarok megfulladni, nem ugrok fejest a kútba, ez ilyen egyszerű.