"Az egyetemi oktatást sem kell túldimenzionálni, hiszen nem a végzettségnek, hanem a rendesen elvégzett munkának van (a szememben) becsülete. Jó autószerelő > trehány sebész."
Nyilván. Írtam is, hogy a szakmát nem az egyetemen fogja senki megtanulni. De ha még azt sem képes valaki tisztességesen elvégezni, az alapokat megszerezni, akkor eléggé kétséges, hogy később, amikor jóval nagyobb önállóság és tudás kell már a szakmája műveléséhez, megállja a helyét.
Az a baj, hogy döntéshozó szerepben túlnyomó többségben humán beállítottságú emberek vannak, akik (néhány kevés kivételtől eltekintve) eleve irtóznak a reáliáktól, mert soha nem volt bennük sikerélményük, ezért képtelenek felfogni, hogy jó is lehet ezekkel foglalkozni. Egyszer már kitárgyaltuk ezt valamelyik posztnál, de tényleg az van sajnos, hogy szinte sikk hülyének lenni a természettudományokhoz (vagy legalábbis kevésbé ciki, mint humán területen műveletlennek lenni). Pedig ugyanolyan fontos ez is MINDENKI számára mint pl. a történelem ismerete, ráadásul talán még gyakorlati szempontból is használhatóbb tudást ad.
Ha már történelem - zsákszámnyi évszám felesleges, összefüggések nélküli bemagoltatása nem tudom, miért kevésbé fárasztó és felesleges, mint egy érdekes matekpélda vagy kémiai / fizikai számolós feladat megoldásán gondolkodni. Utóbbi - ha másra nem is használja valaki az így megszerzett tudást - legalább fejleszti a logikai, kombinációs készséget, előbbi max. az ülőgumókat, mégis előbbi "tudásnak" nagyobb valahogy a becsülete (vagy legalábbis a képviselőinek nagyobb a szája...). Ennek kéne megváltoznia, amihez mondjuk kétségtelen, hogy karizmatikus, felkészült, emberileg is példamutató pedagógusok kellenek már az általános iskolától kezdve.
Nyilván. Írtam is, hogy a szakmát nem az egyetemen fogja senki megtanulni. De ha még azt sem képes valaki tisztességesen elvégezni, az alapokat megszerezni, akkor eléggé kétséges, hogy később, amikor jóval nagyobb önállóság és tudás kell már a szakmája műveléséhez, megállja a helyét.
Az a baj, hogy döntéshozó szerepben túlnyomó többségben humán beállítottságú emberek vannak, akik (néhány kevés kivételtől eltekintve) eleve irtóznak a reáliáktól, mert soha nem volt bennük sikerélményük, ezért képtelenek felfogni, hogy jó is lehet ezekkel foglalkozni. Egyszer már kitárgyaltuk ezt valamelyik posztnál, de tényleg az van sajnos, hogy szinte sikk hülyének lenni a természettudományokhoz (vagy legalábbis kevésbé ciki, mint humán területen műveletlennek lenni). Pedig ugyanolyan fontos ez is MINDENKI számára mint pl. a történelem ismerete, ráadásul talán még gyakorlati szempontból is használhatóbb tudást ad.
Ha már történelem - zsákszámnyi évszám felesleges, összefüggések nélküli bemagoltatása nem tudom, miért kevésbé fárasztó és felesleges, mint egy érdekes matekpélda vagy kémiai / fizikai számolós feladat megoldásán gondolkodni. Utóbbi - ha másra nem is használja valaki az így megszerzett tudást - legalább fejleszti a logikai, kombinációs készséget, előbbi max. az ülőgumókat, mégis előbbi "tudásnak" nagyobb valahogy a becsülete (vagy legalábbis a képviselőinek nagyobb a szája...). Ennek kéne megváltoznia, amihez mondjuk kétségtelen, hogy karizmatikus, felkészült, emberileg is példamutató pedagógusok kellenek már az általános iskolától kezdve.