Best of Izé

a buddhizmusban nem kötelez a dogma ilyen baromságokra. A szerzetes saját választása, hogy él ezzel a lehetőséggel vagy sem. A nagy különbség viszont az, ha egy távolkeleti szerzetes úgy dönt, h megtartóztatja szükségletei ezen részét, hogy egyrészt a szemlélete és a tudása az ember mentális és biológiai folyamatairól sokkal tájékozottabb, másrészt számtalan gyakorlat áll lehetőségére amikkel ezen késztetéseit, és igényeit át tudja formálni úgy, hogy az ne okozzon aberrációt a személyiségében, harmadrészt ott nem áldozati célt szolgál, hanem önmaga (egó) meghaladását szolgálja.

gondolom nem sokkan kattintottak a #8 kommentben linkelt videóra. Pontosan erről a kérdésről hallható eszmecsere.