Best of Izé

"Kellettek lépések hozzá amely viszont bizonyára egyedekben ment végbe. És számomra itt jött a gubanc."

Mert az első állításod nem helyes. :) (Illetve nem úgy, ahogy érzésem szerint gondolod.)

Lamarck már az 1700-as években felvetette, amit a második bekezdésedben írsz. Nagyon sokáig így is képzelték az evolúció működését (a klasszikus példa a zsiráf nyakának megnyúlása volt). Ma már azonban tudjuk (nem sejtjük, tudjuk), hogy ez nem így működik, az evolúció nem az egyedi gének (ahogy Dawkins írta Az önző génben) vagy az egyedek szintjén hat (ahogy a lamarckisták gondolták).

Egy korábbi posztnál már felvetették ugyanezt, és akkor sokáig tipródtam, hogy hogyan tudnám szemléletesen elmagyarázni, úgyhogy maradok az akkor kiötlött, játékkockás szemléltető példámnál.
Szóval képzeld azt, hogy minden egyed egy zsák, amiben zsákonként különböző színösszetételű szettekben (allélösszetételben) találhatók meg a játékkockák (gének). Egy egyed természetesen csak a saját zsákjából gazdálkodhat, építheti fel magát (bár a gének működése is plasztikus egyébként, és adott keretek között szabályozható, módosítható, tehát megenged bizonyos változatosságot egyedi szinten is, de ezzel most ne bonyolítsuk a képet). Magyarul az egyed olyan, amilyen, nem "terem" hirtelen másik kockája, hiába lenne szüksége rá (a NAGYON ritkán, spontán kialakuló, esetleges hasznos mutációk jelentőségéről itt már elmélkedtem egy korábbi kommentben). Tehát az egyed abből gazdálkodik, amije van, abból kell megoldania a sikeres túlélését és szaporodását. (Az egyszerűség kedvéért attól szintén tekintsünk el most, hogy két kromoszómaszerelvényünk van (bizonyos élőlényeknek meg még több), tehát igazából minden zsákban (minimum) két szett kocka van (az ugyanazt a gént reprezentáló kockák ugyanolyan formájúak, de eltérő színűek az apai és anyai allélok szerint), amik ráadásul kommunikálnak is egymással, kihatással vannak egymás működésére.) - Én szóltam, hogy nem olyan egyszerű a biológia. :D -
Naszóval, szaporodáskor az történik, hogy a zsákból sok kisebb zsák lesz (feleannyi kockával), amikben random módon keverednek a különböző színű építőkockák, és ez kiegészül egy MÁSIK zsákból származó, ugyanilyen randomizált szettel (random módon :D). Magyarán az utód NEM lesz egyforma a szülőjével, mert benne már teljesen más szett fog működni (nyilván valamilyen szinten hasonlítani fog rá, hiszen a szülő kockáinak EGY RÉSZÉBŐL válogatódott össze az ő szettje, ezért lehet DNS-markereken alapuló rokonsági viszony-felderítést végezni, meg nyilván ezért hasonlítunk fenotípusosan is a rokonainkhoz). ITT kerülhetnek a képbe az új mutációk, mert a kis zsákokban spontán megjelenhetnek olyan verziójú (színárnyalatú) kockák is, amik a szülőkben nem voltak, de a gyerekben már kifejeződésre jutnak. Ez a variabilitás kialakulásának az alapja.
Namármost, az egyed SOHA nem egyedül van, hiszen a szaporodáshoz (IS, de sokszor a túléléshez IS) társakra van szüksége. Hiába van valakinek szuper kockaszettje, ha vele együtt porlad el, az evolúciósan szart sem ér. Sarkított példa: hiába van egyetlen kiemelkedő egyed egy populációban, ha a többi mind élhetetlenül gyenge, ugyanúgy kihal a populáció. Magyarul képzeld tovább, hogy ezek a zsákok egy szobában vannak, aminek a tetejét nyomja a lavina (környezeti limitációkból fakadó szelekciós nyomás). Akkor nem fog beszakadni a tető, ha a zsákOKban a kockaszettek ÖSSZESSÉGE úgy alakul generációról generációra a nyomás hatására, hogy ellent tudjanak állni neki. Ez akkor sikeres, ha elszaporodnak, elterjednek azok a kombinációk, esetleg új elemeket tartalmazó szettek a populációban, a szobában található zsákokban, amik a legjobban bírják a tetőre nehezedő nyomást. Ahol nem ezek terjednek el, ott kíméletlenül beszakad a tető, és annyi volt a játéknak, más szobák fognak már csak a továbbiakban részt venni benne. Ez tehát nem egy előre programozott dolog, sokféle kocka- és zsákkombináció kialakul, és lavina dönti el, melyik maradhat, melyik nem. Mivel NAGYON régóta folyik a játék, egyre bonyolódik közben a dolog, megjelenhetnek nem csak új színű kockák, de több vagy más alakú kockát tartalmazó zsákok, sőt, ládák is, amik így már többféle funkciót tudnak ellátni, bonyolultabb működésre képesek. Ha ezek hatékonyabban tudnak ellentartani a lavina nyomásának, fennmaradnak, több szobát hoznak létre, elterjednek, belőlük lesz sok a házban (ami az egész élővilágot szimbolizálja). (Attól szintén tekintsünk el, hogy a különböző szobák is bonyolult kölcsönhatásban vannak egymással, és a lavina is folyamatosan változik, egyszer szökőár, egyszer hógörgeteg, egyszer lávafolyam, és nem biztos, hogy az a szett, ami a lávafolyam ellen jó volt, a szökőár ellen is véd, tehát a szobák is folyamatosan cserélődnek...) Dióhéjban így működik az evolúció. :)

"Ha jól tudom van olyan izma az embernek ami az emberek köbö 10%ában hiányzik mivel már nem fákon élünk és nem kell a fákon ugráláshoz. /Bocsánat h nem tudom az izom nevét nem jut eszembe és nem is találom a neten de szerintem te biztos tudod melyikről van szó./"

A palmaris longusra gondolsz, ami csuklóhajlító izom egyébként. (Ha a kisujjadat és a hüvelykujjadat egymásnak feszíted, a csuklód közepén kell megfeszülnie egy hosszában futó izomnak - ha van olyanod. :))

"Ez hogyan alakulhatott ki? Miként lehet az h az egyik ember úgy adja át a tulajdonságait az utódnak h egyszer csak kihagy belőle egy izmot és ezt nem is egy ember tette hanem mivel az emberiség 10%ánál megvan ez a jelenség ezért elég sokan éltek ezzel a megoldással. A szülő hogyan adhatott át mégis megváltoztatott tulajdonságot holott őbenne ez még nem így volt meg?"

Mert az utódjának az ivarsejtjein keresztül adja át a genetikai információkat, amikben NEM ugyanaz a génszett lesz megtalálható, mint amit ő kapott a felmenőitől (+ hozzájön ugye egy másik, teljesen más szett is a partnertől, ami szintén kihatással lesz az utódra).