Pedig jobban már képtelenség leegyszerűsíteni. Nem baj, akkor belebonyolítok. :D
Most kéne kitérni a különböző öröklésmenetekre...(ugyanis a különböző színű kockák nem egyformán fejtik ki a hatásukat, és a megfigyelt hatás függ a partnertől kapott másik, ugyanolyan alakú kocka színétől is (sőt, más alakú kockák színétől is függhet, de ebbe végképp ne menjünk bele)). :D
Egy bonyolultabb struktúra általában nem úgy módosul, hogy megváltozik picit egy gén szerkezete, és hopp, nő még egy kezed (vagy lábad a kezed helyén, vagy eltűnik egy kezed). Olyan bonyolult dolgokat mint egy izomorsó (inakkal, beidegződéssel, erekkel, stb.) nem egyetlen gén alakít ki. Ilyen egyik pillanatról a másikra történő eltűnés úgy képzelhető el, ha pl. az egyedfejlődés során működő szabályozó génekben alakul ki mutáció, ami azt eredményezheti, hogy adott helyen nem 3, hanem csak 2, hasonló izmocska fog kifejlődni. (Embrionális korban, amikor még a kifejlett állapothoz képest nagyon kevés sejtünk van, sokkal drasztikusabb következményei vannak az apró változásoknak is.) Ez valószínűleg egy recesszív mutáció lesz, tehát ha csak allélhordozó valaki (heterozigóta), akkor nem fog eltűnni az izom, csak ha mindkét szülőjétől az új mutációt tartalmazó allélt kapta (vagyis homozigóta erre az allélra nézve) - így lehet, hogy az izommal rendelkező szülőknek is születhet izom nélküli gyereke. - Hasonló az öröklésmenete egyébként a kék szemszín kialakulásának is. Barna szemű apának és barna szemű anyának is születhez kék szemű gyereke (de kék szemű szülőknek csak kék(es) szemű gyereke lehet), ha mindketten hordozzák az ezt kialakító allélt (de mivel bennük mellette a másik, egyébként domináns, barna szemszínt kialakító allél működik, az elnyomja a kék allél hatását, így ők barna szeműek lesznek, nem látszik kívülről, hogy van bennük kék allél is - ez bizonyos pigment termelődésének a mértékén múlik egyébként, azt szabályozza ez a gén). Az ivarsejtekbe viszont heterozigóta szülőknél is csak az egyik (vagy a barna, vagy a kék) allél adódik át, tehát lehet olyan kombinációja az apai és anyai ivarsejteknek, hogy abból tisztán kék allélt hordozó gyerek szülessen (csak kisebb a valószínűsége), akiben így a kék allél hatása már manifesztálódni tud.
(És ez csak a legegyszerűbb a több száz féle öröklésmenet közül, ahogy különböző fenotípusok kialakulhatnak a szülői genotípusok interakciójából...)
De sokkal valószínűbb, hogy ez az izom fokozatosan tűnik el, ahogy a bölcsességfog is fokozatosan tűnik el az emberi populációban, meg a kislábujj is fokozatosan csökevényesedik (az evolúciónk természetesen nem állt le, ma is tart...). Valakinek még van bölcsességfoga, valakinek van, de már nem nő ki az állkapcsából, valakinek meg már egyáltalán nincs. Amire nincs szükségünk, az ugyanis visszafejlődik. (Ez egyed-szinten is igaz, ezért sorvad el az izom pl. a begipszelt, nem használt végtagon, de ez NEM adódik át az utódoknak (itt tévedett Lamarck), ez az egyed-szintű plaszticitás része - írtam ugye, hogy a gének működése egy egyedben is bizonyos határok között mozoghat, ami megenged korlátozott mértékű, egyed-szintű variabilitást is.)
Természetesen ez a folyamat is a szelekción keresztül történik, adott formát (pl. bölcsességfog kifejlődési állapota) mutató egyedek közül hosszú távon elszaporodnak a populációban azok, akiknek (mondjuk az említett mutáció miatt) nincs bölcsességfoga, mert pl. ők nem használnak el értékes energiát egy már felesleges dolog fenntartására, amit így másra tudnak fordítani, vagy kisebb eséllyel fognak bölcsességfog-tályog miatt megbetegedni. - Ha nincs valahogy hatása a túlélésre, szaporodásra ennek az új tulajdonságnak (tehát neutrális a változás), akkor nem fog elterjedni a populációban, hanem a spontán előfordulás százalékában marad fenn, mert elterjedni csak az a változás fog, ami adott környezeti viszonyok mellett határozottan előnyt jelent (ezért nem kell attól fosni, hogy "leromlik" az emberiség génállománya, mert a modern orvostudománynak hála életben tartunk "rendellenes" embereket is). Persze ez alól (mármint hogy csak akkor teljed el, ha előnyös egy tulajdonság) is van kivétel, pl. genetikai sodródás esetén, de az egy speciális szituáció.
Most kéne kitérni a különböző öröklésmenetekre...(ugyanis a különböző színű kockák nem egyformán fejtik ki a hatásukat, és a megfigyelt hatás függ a partnertől kapott másik, ugyanolyan alakú kocka színétől is (sőt, más alakú kockák színétől is függhet, de ebbe végképp ne menjünk bele)). :D
Egy bonyolultabb struktúra általában nem úgy módosul, hogy megváltozik picit egy gén szerkezete, és hopp, nő még egy kezed (vagy lábad a kezed helyén, vagy eltűnik egy kezed). Olyan bonyolult dolgokat mint egy izomorsó (inakkal, beidegződéssel, erekkel, stb.) nem egyetlen gén alakít ki. Ilyen egyik pillanatról a másikra történő eltűnés úgy képzelhető el, ha pl. az egyedfejlődés során működő szabályozó génekben alakul ki mutáció, ami azt eredményezheti, hogy adott helyen nem 3, hanem csak 2, hasonló izmocska fog kifejlődni. (Embrionális korban, amikor még a kifejlett állapothoz képest nagyon kevés sejtünk van, sokkal drasztikusabb következményei vannak az apró változásoknak is.) Ez valószínűleg egy recesszív mutáció lesz, tehát ha csak allélhordozó valaki (heterozigóta), akkor nem fog eltűnni az izom, csak ha mindkét szülőjétől az új mutációt tartalmazó allélt kapta (vagyis homozigóta erre az allélra nézve) - így lehet, hogy az izommal rendelkező szülőknek is születhet izom nélküli gyereke. - Hasonló az öröklésmenete egyébként a kék szemszín kialakulásának is. Barna szemű apának és barna szemű anyának is születhez kék szemű gyereke (de kék szemű szülőknek csak kék(es) szemű gyereke lehet), ha mindketten hordozzák az ezt kialakító allélt (de mivel bennük mellette a másik, egyébként domináns, barna szemszínt kialakító allél működik, az elnyomja a kék allél hatását, így ők barna szeműek lesznek, nem látszik kívülről, hogy van bennük kék allél is - ez bizonyos pigment termelődésének a mértékén múlik egyébként, azt szabályozza ez a gén). Az ivarsejtekbe viszont heterozigóta szülőknél is csak az egyik (vagy a barna, vagy a kék) allél adódik át, tehát lehet olyan kombinációja az apai és anyai ivarsejteknek, hogy abból tisztán kék allélt hordozó gyerek szülessen (csak kisebb a valószínűsége), akiben így a kék allél hatása már manifesztálódni tud.
(És ez csak a legegyszerűbb a több száz féle öröklésmenet közül, ahogy különböző fenotípusok kialakulhatnak a szülői genotípusok interakciójából...)
De sokkal valószínűbb, hogy ez az izom fokozatosan tűnik el, ahogy a bölcsességfog is fokozatosan tűnik el az emberi populációban, meg a kislábujj is fokozatosan csökevényesedik (az evolúciónk természetesen nem állt le, ma is tart...). Valakinek még van bölcsességfoga, valakinek van, de már nem nő ki az állkapcsából, valakinek meg már egyáltalán nincs. Amire nincs szükségünk, az ugyanis visszafejlődik. (Ez egyed-szinten is igaz, ezért sorvad el az izom pl. a begipszelt, nem használt végtagon, de ez NEM adódik át az utódoknak (itt tévedett Lamarck), ez az egyed-szintű plaszticitás része - írtam ugye, hogy a gének működése egy egyedben is bizonyos határok között mozoghat, ami megenged korlátozott mértékű, egyed-szintű variabilitást is.)
Természetesen ez a folyamat is a szelekción keresztül történik, adott formát (pl. bölcsességfog kifejlődési állapota) mutató egyedek közül hosszú távon elszaporodnak a populációban azok, akiknek (mondjuk az említett mutáció miatt) nincs bölcsességfoga, mert pl. ők nem használnak el értékes energiát egy már felesleges dolog fenntartására, amit így másra tudnak fordítani, vagy kisebb eséllyel fognak bölcsességfog-tályog miatt megbetegedni. - Ha nincs valahogy hatása a túlélésre, szaporodásra ennek az új tulajdonságnak (tehát neutrális a változás), akkor nem fog elterjedni a populációban, hanem a spontán előfordulás százalékában marad fenn, mert elterjedni csak az a változás fog, ami adott környezeti viszonyok mellett határozottan előnyt jelent (ezért nem kell attól fosni, hogy "leromlik" az emberiség génállománya, mert a modern orvostudománynak hála életben tartunk "rendellenes" embereket is). Persze ez alól (mármint hogy csak akkor teljed el, ha előnyös egy tulajdonság) is van kivétel, pl. genetikai sodródás esetén, de az egy speciális szituáció.
Érted? :)