Minap a Jászainál jártam-keltem, mikor is látom, hogy láthatólag otthontalan úriember a virágágyásban fetreng, és nagyon próbál felállni. Nem csak simán részegnek tűnt, hanem izzadt, kontrollálatlanul mozgott, mintha cukros lenne, és igen rosszul.
Ettől függetlenül, szedtem már ki vérző csövest villamossínekről, láttam el epilepsziás asztal alatt fetrengőt a mcdonaldsban, szedtem össze pár szatyrostul taknyoló öregnénit (még haza is kísértem, mert hős vagyok ;) )
De ha egy csöves a pad mellett fekszik mozdulatlanul, max ránézek, él e még. Ha egy öltönyös ember, akkor hívok mentőt, mert nagyon kicsi az esély, hogy részegen kifeküdt volna. Ha utca közepén nappal fekszik a csöves, akkor meg (hacsak nincs mellette két üres kannás, és lélegzik) ugyanezt tenném.
A nagyvárosban amennyi őrült, drogos, alkoholista véglényt látsz magából kifordulva viselkedni, azért megacéloz.
- Jól van? - kérdem.
- Őáááodmm.
- Tudok segíteni?
- Arrod...
- Hogyan?
- Aprrót?
Nem tudtam, csak röhögni, és otthagyni a picsába.
Ettől függetlenül, szedtem már ki vérző csövest villamossínekről, láttam el epilepsziás asztal alatt fetrengőt a mcdonaldsban, szedtem össze pár szatyrostul taknyoló öregnénit (még haza is kísértem, mert hős vagyok ;) )
De ha egy csöves a pad mellett fekszik mozdulatlanul, max ránézek, él e még. Ha egy öltönyös ember, akkor hívok mentőt, mert nagyon kicsi az esély, hogy részegen kifeküdt volna. Ha utca közepén nappal fekszik a csöves, akkor meg (hacsak nincs mellette két üres kannás, és lélegzik) ugyanezt tenném.
A nagyvárosban amennyi őrült, drogos, alkoholista véglényt látsz magából kifordulva viselkedni, azért megacéloz.