Az emberek folyton keresik a válaszokat, de ha valaki eléjük tárja őket, nem veszik észre, mert olyan válaszokat keresnek, amikre ők is rá tudnának jönni. Tehát olyan válasz nem jó, ami a kérdező gondolatainak valamilyen kombinációjából nem jön ki. Na ezt hívják az intuíció hiányának, és mielőtt pezsgőben fürösztenéd magad, amiért sikerült belemenekülnöd megint a semminek-semmi-értelme világképbe, azért ezen gondolkozz. Ha mindig lefulladsz, és visszamenekülsz, amikor csak plusz egy lépést kéne tenni, akkor ne csodálkozz, hogy hülyének néznek. És az se biztos, hogy hülyének néz, aki úgy tesz. Nem tudom, hány éves lehetsz, de elég biztos vagyok, hogy te még a gondtalanok világát élted, amikor én már a téridőn agyaltam. Úgyhogy nem besérülni kéne mindenen, hanem kicsit megállni és elgondolkozni, nem-e az gondolja jól, aki mond valami újat is. Azon meg nehogy már le kelljen állni, hogy esszében vagy felsorolásban válaszolok. Tessék, ez egy esszé. Az olvasmányokkal kapcsolatban azért elég kemény, amit gondolsz, ez remélem, majd azért idővel megváltozik. Mások gondolatait nem bemagolni kell, hanem ismeretet meríteni belőlük és szintetizálni sajátot. Én 300-600 oldalas könyveket olvasok 10 éve (nem regényeket), és te hurrogsz le engem az olvasás ellenes felfogásoddal, meg a kényelmes prekoncepcióiddal, hogy amit tanulás nélkül gondolsz, az mennyivel dicsőbb, mint gondolatok ezreit ismerni. Na ne már. Azért gondolom, te is érzed valahol, hogy elég mocsaras talajon próbálsz a szilárdságról érvelni.
Remélem, volt értelme még ezeket leírni és eljutnak a fogaskerekeid közé ezek a dolgok. Szép napot!
Remélem, volt értelme még ezeket leírni és eljutnak a fogaskerekeid közé ezek a dolgok. Szép napot!