Nem néztem végig a kommenteket, de itt az én eszmefuttatásom.
- A pingponglabda és az Acélgolyó térfogata "X" cm3 (vagy ccm).
- A pingpong labda tömege "Y" gramm, míg az acélgolyóé "Z" gramm ( Z egyértelműen nagyobb mint Y)
- Mind a két tartályban "A" ml folyadék található és a tartályok tömege "B" (azonos)
Mivel a pingpong labdában lévő levegő könnyebb, a víznél, ezért az igyekezni fog felfelé haladni ezzel húzó erőt kifejtve a tálka aljára. Azonban mivel ez egy zárt rendszernek tekinthető, és a gravitáció egységesen hat tároló minden pontjára, így lényegtelen hogy a rendszerben hol található meg a labda, annak tömege nem változik. Szóval a bal oldali tároló tömege: Y+A+B.
Az acélgolyót felfüggesztve tartjuk, tehát gondolhatnánk, hogy annak nincs súlya a rendszerre nézve. Ellenben, mivel ismételten egy zárt rendszerről van szó így lényegtelen hol helyezkedik el az golyó a rendszerben, annak tömege már benne van. Azaz a jobb oldali tároló tömege: Z+A+B.
És mivel Z nehezebb, mint Y, így egyértelműen jobb oldal lesz a nehezebb, vagyis arra fog kimozdulni a mutató.
Lehetne itt cifrázni a dolgot egyéb kölcsönhatások (föld forgása,ár-apály,...) és változók bevonásával, de az egyenlet megbonyolításán kívül másra nem megyünk vele.
Ja de, egy valamire: Addig lehet bonyolítani a dolgot, hogy az egyenletekben a változók valami értelmes, de vulgáris szót ki nem adnak.
- A pingponglabda és az Acélgolyó térfogata "X" cm3 (vagy ccm).
- A pingpong labda tömege "Y" gramm, míg az acélgolyóé "Z" gramm ( Z egyértelműen nagyobb mint Y)
- Mind a két tartályban "A" ml folyadék található és a tartályok tömege "B" (azonos)
Mivel a pingpong labdában lévő levegő könnyebb, a víznél, ezért az igyekezni fog felfelé haladni ezzel húzó erőt kifejtve a tálka aljára. Azonban mivel ez egy zárt rendszernek tekinthető, és a gravitáció egységesen hat tároló minden pontjára, így lényegtelen hogy a rendszerben hol található meg a labda, annak tömege nem változik. Szóval a bal oldali tároló tömege: Y+A+B.
Az acélgolyót felfüggesztve tartjuk, tehát gondolhatnánk, hogy annak nincs súlya a rendszerre nézve. Ellenben, mivel ismételten egy zárt rendszerről van szó így lényegtelen hol helyezkedik el az golyó a rendszerben, annak tömege már benne van. Azaz a jobb oldali tároló tömege: Z+A+B.
És mivel Z nehezebb, mint Y, így egyértelműen jobb oldal lesz a nehezebb, vagyis arra fog kimozdulni a mutató.
Lehetne itt cifrázni a dolgot egyéb kölcsönhatások (föld forgása,ár-apály,...) és változók bevonásával, de az egyenlet megbonyolításán kívül másra nem megyünk vele.
Ja de, egy valamire: Addig lehet bonyolítani a dolgot, hogy az egyenletekben a változók valami értelmes, de vulgáris szót ki nem adnak.