Amennyire emlékszem erre a Leidenfrost-effektusra, az alapján akár működhet is a dolog. Az a lényeg, hogy ha egy folyadék olyan felülethez ér, ami jóval melegebb, mint a forráspontja, akkor a hőmérséklet-különbség miatt a folyadék a felületén azonnal gőzzé alakul, így kvázi egy szigetelő gőzréteg alakul ki a két felület között, ami megakadályozza a gyors hőmérséklet-kiegyenlítődést.
Jelen esetben a nagyon hideg nitrogénhez képest a tested sokkal melegebb, így a nitrogén azonnal felforr és gőzzé alakul, a kialakuló vékony rétegtől pedig egy ideig nem érzed a hideg nitrogént. Ez persze csak akkor működik, ha a nitrogén adott területen nem ér hozzád túl sokáig, mert egy idő után a kialakult gőzrétegen keresztül is megtörténik a kiegyenlítődés, és akkor fagyaszt rendesen.
Jelen esetben a nagyon hideg nitrogénhez képest a tested sokkal melegebb, így a nitrogén azonnal felforr és gőzzé alakul, a kialakuló vékony rétegtől pedig egy ideig nem érzed a hideg nitrogént. Ez persze csak akkor működik, ha a nitrogén adott területen nem ér hozzád túl sokáig, mert egy idő után a kialakult gőzrétegen keresztül is megtörténik a kiegyenlítődés, és akkor fagyaszt rendesen.