Social media 2014: lájk, kuss or die Hiába a Facebook és a többi modern kommunikációs csatorna: a félelmetes csöndspirál továbbra is elnémítja az ellenvéleményeket. Megnyugodhatsz: birka voltál, és birka is maradsz.
Te is inkább megtartod magadnak a véleményed a Facebook-on, mint hogy esetleg nyilvánosan vitába keveredjél ismerőseiddel vagy azok ismerőseivel?
Én nagyon sokáig nem voltam fent a fészbukon, na nem ilyen sznobságból, hanem mert tudtam, hogy idegesíteni fog. És azóta annyit de annyit anyázok, hogy mekkora barmok az emberek. Meg milyen birkák. Viszont büszkén mondhatom, hogy elértem, hogy valaki beszóljon, hogy amit kitettem, írtam azt nem kéne, mert megbánthatok másokat. Mert, hogy görbe tükröt szoktam néha tartani a kedves fészbukozó közönség orra elé, csak annyira birkák, hogy nem értik az iróniát, meg a viccet.
Viszont van abban is valami tényleg, hogy mondjuk látok egy "újra rezsicsökkentés" plakátot mondjuk, nem állok le alá kiabálni, hogy mocskos fidesz, vagy nem firkálom össze, és nem megyek be a parlamentbe se, hogy én nem értek egyet. Élőszóban, élő barátokkal igen, elvitatkozik az ember, de a fészbuk egy ilyen plakátoldal. Mindenki kiteszi amit gondol, azt jól van. Bár megérdemelnék, hogy vitatkozzanak vagy fikázzák őket, mármint sokan, mert odáig is el kéne jutni, hogy amit kiteszek, kiírok, annak nyoma van, az látszik.