Pontosan ez a dolog lényege. El lehet ezt ítélni "nyugati" szemmel, a saját kulturális beállítottságom szerintem is szörnyű, számomra felfoghatatlan dolog. A probléma csak az, hogy ettől az ottani kultúra nem fog változni. Ott ez a törvény, ott ezek a szokások, annak, aki ott él, ehhez kell alkalmazkodnia, mert az ottani "hatalom" ezt diktálja.
Meglehetősen kevés ország van viszont szerencsére manapság a világban, ahol komolyan szankcionálják az ország elhagyásának megkísérlését. Amennyire tudom, Iránból azért még viszonylag szabadon lehet távozni.
Más kérdés, hogy akar-e az ember távozni, vagy akármilyen okból, de marad. Ha marad, akkor két választása van: alkalmazkodik, vagy megpróbál változtatni. Ez nem csak Iránban van így, hanem máshol is. Nyilvánvalóan nem mindegy, hogy mihez kell alkalmazkodni, de ha valaki egy olyan helyen él, ahol a nyilvános táncért korbácsolnak, akkor ha jót akar magának, nem táncol nyilvánosan. Ez így eléggé nyersnek tűnhet, de a világ így működik.
Képzelj el egy államot, Z-t, ahol szabadon ölhetsz, saját belátásod szerint, következmény nélkül. Ebben az államban hasonló alapokon naponta jelenhetne meg egy hír, hogy XY másik államban életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek valakit gyilkosságért. Z-ben kvázi felháborodnának az emberek, hogy milyen hely lehet XY állam, ahol egy egyszerű gyilkosságért valakit egész életére bebörtönöznek, de attól, hogy Z-ben ezt éppenséggel így gondolják, attól XY-ban még ugyanúgy büntetni fogják a gyilkosságot. Direkt írtam sarkított példát, mert az analógia megáll. Egyszerű értékkülönbségről van szó.
91 ostorcsapás a Happyre táncoló fiataloknak Iránban
Meglehetősen kevés ország van viszont szerencsére manapság a világban, ahol komolyan szankcionálják az ország elhagyásának megkísérlését. Amennyire tudom, Iránból azért még viszonylag szabadon lehet távozni.
Más kérdés, hogy akar-e az ember távozni, vagy akármilyen okból, de marad. Ha marad, akkor két választása van: alkalmazkodik, vagy megpróbál változtatni. Ez nem csak Iránban van így, hanem máshol is. Nyilvánvalóan nem mindegy, hogy mihez kell alkalmazkodni, de ha valaki egy olyan helyen él, ahol a nyilvános táncért korbácsolnak, akkor ha jót akar magának, nem táncol nyilvánosan. Ez így eléggé nyersnek tűnhet, de a világ így működik.
Képzelj el egy államot, Z-t, ahol szabadon ölhetsz, saját belátásod szerint, következmény nélkül. Ebben az államban hasonló alapokon naponta jelenhetne meg egy hír, hogy XY másik államban életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek valakit gyilkosságért. Z-ben kvázi felháborodnának az emberek, hogy milyen hely lehet XY állam, ahol egy egyszerű gyilkosságért valakit egész életére bebörtönöznek, de attól, hogy Z-ben ezt éppenséggel így gondolják, attól XY-ban még ugyanúgy büntetni fogják a gyilkosságot. Direkt írtam sarkított példát, mert az analógia megáll. Egyszerű értékkülönbségről van szó.