
Nem kertelünk: nehéz jövő elé néz, ha 30-40 év múlva kell nyugdíjba mennie, és nem tesz félre tízezreket havonta. Jobb, ha már most megbarátkozik a gondolattal: az államtól olyan keveset fog kapni, hogy még akkor is összeszorított fogakkal kell küzdenie, ha egy-két lakás árát félre is teszi.
Ezek szerint te is a szerencsésebbek közé tartozol, van egy biztos munkád, egzisztenciád.
Még annyi, hogy a felelős gondolkodásra nevelés az állam feladata is lenne. Ahol generációk nőttek fel úgy, hogy számíthattak segítségre vénségükkor, ott nem fog egyik napról a másikra megváltozni a helyzet. Erre pici koruktól tudatosan nevelni kéne a gyermekeket, és nemcsak a szülőknek, hanem az iskoláknak is.