"- Az agy egyik féltekéjében jön létre a hang képzete, a másikban pedig a jelé. A folyóírás komplex agyi tevékenység; ez a dinamikus agymunka a fejlődés minden szakaszában fontos. Az, hogy milyen könnyedén írunk, meghatározza olvasási-, szövegértési- és beszédkészségünket is.
A folyóírás oktatása fontos lépcső a tanulás folyamatában: fejlesztésével a személyiség is fejlődik. Azt se felejtsük el, hogy az íráskép alapján rendkívül pontos személyiségrajz készíthető, felismerhetőek a lelki komplexusok, problémák, sőt, sokszor bizonyos betegségek is.
Ha csak gépelni tanulunk meg, a hang és a kép megidézése közti híd összeomlik: automatikusan ütjük le a billentyűket, nem tudatosítjuk az írás folyamatát. A chat, az email szűkíti a szókincset, pedig a gazdag szókincs minden műveltség alapja. Kimondani, leírni, hogy „szeretlek”: nem helyettesíthető egy mosolygós fejecskével, smiley-val. – mondja a szakértő. - Az, hogy az egyetem 4-5 éve alatt sokszor egyetlen kézzel írott munkát sem kell leadni, érthető, hiszen a gépelés nélkülözhetetlen a gyors munkához. Vannak tagadhatatlan előnyei is: a diszgráfiások esetében olykor nincs megfelelés hang és jel között, de szövegszerkesztőt használva még olyan korban is gyógyulhatnak, amikor a fejlesztő pedagógusok már lemondtak róluk. A beépített helyesírás-ellenőrző felhívja a figyelmet a vétésekre, ha a felhasználó összekeveri a betűket, felcseréli a zöngés-zöngétlen párokat. Gépelni jó, és a mai világban elengedhetetlen, de gyerekkorban rendkívül fontos a folyóírás tanítása. Az individuális írás megszületése után (11-12 évtől) olykor, 18-20 éves kortól aztán bátran hagyatkozhatunk a gépre, ha muszáj.
A Wall Street Journal szerint a rendelettel véget ért a civilizáció, ahogy eddig ismertük. Hazánkban valószínűleg jó ideig nem kell tartanunk hasonló törvény bevezetésétől. Messze vagyunk attól, hogy minden hazai iskola gépteremmel legyen felszerelve – ez esetben talán szerencsére. "
"- Az agy egyik féltekéjében jön létre a hang képzete, a másikban pedig a jelé. A folyóírás komplex agyi tevékenység; ez a dinamikus agymunka a fejlődés minden szakaszában fontos. Az, hogy milyen könnyedén írunk, meghatározza olvasási-, szövegértési- és beszédkészségünket is.
A folyóírás oktatása fontos lépcső a tanulás folyamatában: fejlesztésével a személyiség is fejlődik. Azt se felejtsük el, hogy az íráskép alapján rendkívül pontos személyiségrajz készíthető, felismerhetőek a lelki komplexusok, problémák, sőt, sokszor bizonyos betegségek is.
Ha csak gépelni tanulunk meg, a hang és a kép megidézése közti híd összeomlik: automatikusan ütjük le a billentyűket, nem tudatosítjuk az írás folyamatát. A chat, az email szűkíti a szókincset, pedig a gazdag szókincs minden műveltség alapja. Kimondani, leírni, hogy „szeretlek”: nem helyettesíthető egy mosolygós fejecskével, smiley-val. – mondja a szakértő. - Az, hogy az egyetem 4-5 éve alatt sokszor egyetlen kézzel írott munkát sem kell leadni, érthető, hiszen a gépelés nélkülözhetetlen a gyors munkához. Vannak tagadhatatlan előnyei is: a diszgráfiások esetében olykor nincs megfelelés hang és jel között, de szövegszerkesztőt használva még olyan korban is gyógyulhatnak, amikor a fejlesztő pedagógusok már lemondtak róluk. A beépített helyesírás-ellenőrző felhívja a figyelmet a vétésekre, ha a felhasználó összekeveri a betűket, felcseréli a zöngés-zöngétlen párokat. Gépelni jó, és a mai világban elengedhetetlen, de gyerekkorban rendkívül fontos a folyóírás tanítása. Az individuális írás megszületése után (11-12 évtől) olykor, 18-20 éves kortól aztán bátran hagyatkozhatunk a gépre, ha muszáj.
A Wall Street Journal szerint a rendelettel véget ért a civilizáció, ahogy eddig ismertük. Hazánkban valószínűleg jó ideig nem kell tartanunk hasonló törvény bevezetésétől. Messze vagyunk attól, hogy minden hazai iskola gépteremmel legyen felszerelve – ez esetben talán szerencsére. "
Budavári Zsuzsa