„Egy hely, ahol nem zárják ránk az ajtót, egy hely, ahová bárki betérhet, egy hely, ami Isten nevének állít emléket.” Egy igazi karácsonyi történet a bonyhádi templomból
Osztályozáshoz be kell jelentkezned.
„Egy hely, ahol nem zárják ránk az ajtót, egy hely, ahová bárki betérhet, egy hely, ami Isten nevének állít emléket.” Egy igazi karácsonyi történet a bonyhádi templomból
Lukács 10:
29. Az pedig igazolni akarván magát, monda Jézusnak: De ki az én felebarátom? 30. Jézus pedig felelvén, monda: Egy ember megy vala alá Jeruzsálemből Jerikóba, és rablók kezébe esék, a kik azt kifosztván és megsebesítvén, elmenének, és ott hagyák félholtan. 31. Történet szerint pedig megy vala alá azon az úton egy pap, a ki azt látván, elkerülé. 32. Hasonlóképen egy Lévita is, mikor arra a helyre ment, és azt látta, elkerülé. 33. Egy samaritánus pedig az úton menvén, odaért, a hol az vala: és mikor azt látta, könyörületességre indula. 34. És hozzájárulván, bekötözé annak sebeit, olajat és bort töltvén azokba; és azt felhelyezvén az ő tulajdon barmára, vivé a vendégfogadó házhoz, és gondját viselé néki. 35. Másnap pedig elmenőben két pénzt kivévén, adá a gazdának, és monda néki: Viselj gondot reá, és valamit ezen fölül reáköltesz, én mikor visszatérek, megadom néked.