BZ-től olvastam (nem mindenben értek vele egyet, de ez is egy vélemény):
Mohamed vs. erőszak, Charlie vs. Móricka, szólásszabadság vs. szemellenző
(avagy miért lesznek ismét kevesebben az ismerőseim)
Napokig gondolkoztam, megírjam-e valamilyen szinten a véleményemet. Nem, nem a túszdrámáról és a terroristákról, hanem pont arról, ami utána jött. A kommentáradatról, ami a támogató, részvétnyilvánító, együttérző megosztások alatt burjánzott el. Néhány témakör, ami az ionoszférán túl katapultálta az agyamat és a szívemet:
- Megérdemelték, minek viccelődtek más vallásával
- Nagyon sajnálom az áldozatokat, DE minek viccelődtek más vallásával
- Vallással egyáltalán nem szabad viccelni
- És akkor ezek a Csárlizós libsik mondhatják, hogy a Móricka és a Kurucinfó meg rasszista?
- Na, most zsöszüsárli, de a Maksán meg ki voltatok akadva
- Tessékbazmeg, liberalizmus, engedjétek be őket az országotokba, aztán jól kinyírnak
- Ez az egész csak jól kitalált marketingtrükk volt
Először is, ezek a reakciók egy dologra megint jók voltak. Újból kiszórhattam néhány ismerőst, akik a fenti ostoba baromságokat osztogatták. De másrészt tényleg nagyon felzaklattak, mert megint azt kellett látnom, hogy a tolerancia fogalmát teljesen félreértelmező, agresszív, csőlátású véglényekkel van tele az ország, és igen, elvben ők is ugyanazzal a kromoszómaszerkezettel rendelkeznek, tehát úgynevezett emberek. No, akkor hadd világítsak meg pár dolgot, csak úgy, címszavakban.
- "Megérdemelték, minek viccelődtek más vallásával"
Aha. A család keresztény ágától azt tanultam, másik orca, kenyérrel visszadobás. Az utcán pedig azt tanultam, szemet szemért. De azt sehol sem tanultam, hogy karikatúráért gyilkosság, ceruzáért golyó, festékért vér.
- "Nagyon sajnálom az áldozatokat, DE minek viccelődtek más vallásával"
Bocs, ezek szerint nem sajnálod az áldozatokat. A mondatban fellelhető DE logikailag mindig törli a mondat előző felét.
- "Vallással egyáltalán nem szabad viccelni"
De, szabad. Sőt, kell is. HITTEL nem szabad. És ha jól láttam, se a Charlie Hebdo, se más áldozatok nem támadták senki HITÉT. De válasszuk már külön a két dolgot, jó?
HIT: Egy adott személy saját meggyőződése a világról, illetve annak valamilyen aspektusáról. Magánügy.
VALLÁS: A hit nevében létrehozott szervezet, amely a magánügyek helyett tömegeket képez, az egyedi hiteket egyetlen, közösen elfogadható dogmává tömöríti, irányítja, magyarázza. Ezen kívül a "közös, dogmatizált hit" nevében meggyőződésbeli, életmódbeli szabályokat ró ki emberekre, és olyan cselekvéseket követel meg tőlük, ami nem a hitből magából, hanem az irányításból, az intézményesítésből fakad.
Tehát a fentiek fényében. Hittel nem viccelődünk. Vallással lehet. Mert a vallás már választott intézmény, emberek saját életét, gondolkodását befolyásoló KÜLSŐ tényező, ugyanúgy, mint egy pártpreferencia, kedvenc focicsapat, vagy zenei stílus.
Folytatom a következő idézetnél, mert ide kapcsolódik.
- "És akkor ezek a Csárlizós libsik mondhatják, hogy a Móricka és a Kurucinfó meg rasszista?"
Igen, mondhatják. A Charlie Hebdo karikatúrái a fenti okfejtés nyomán egy vallás politikai, gazdasági aspektusaira világítanak rá. Arra, hogy mit tesznek emberek például Mohamed NEVÉBEN. Viszont a Mórickában, Kurucinfón és egyéb helyeken zsidóznak, cigányoznak, niggereznek. Az, hogy valaki milyen SZÁRMAZÁSÚ, az nem választható. Ha zsidónak születtél, nem tudsz úgy dönteni, hogy hoppá, "visszaszületek", és másodszorra tökéletesen fehér, katolikus árja leszek. Aki cigánynak születik, nem "fehérítheti ki" magát. Ez adottság. Adottsággal ugyanúgy nem viccelünk, mint ahogy nem csúfoljuk ki a születésüktől vakokat, púposokat, vagy akár a kékszeműeket csak azért, mert másoké zöld. Viszont ha valaki VÁLASZT egy életmódot, vagy épp egy vallást a maga módján értelmezve gyilkol, befolyásol, rombol - akkor azt bizony tessék szépen kifigurázni, mert a toll erős fegyver. És ez érvényes bármelyik vallás nevében elkövetett cselekedetre. A keresztényekére is. Annak, aki a sajtószabadság fogalmát keverte valamilyen visszás kommentbe, szintén ugyanezt üzenem. A szabad sajtó szabadon kritizálhat emberek által VÁLASZTOTT utakat, de adottságokat soha.
- "Na, most zsöszüsárliztok, de a Maksán meg ki voltatok akadva"
Na még egyszer: ha valaki egy vallás nevében elkövetett visszásságokról karikatúrákat készít, és ezért lemészárolják, az elfogadhatatlan, ezért természetesen kiállunk az áldozatok mellett és maximálisan támogatjuk őket. Ha viszont valaki olyanokon viccelődik, akiket önhibájukon ívül megerőszakolnak és bántalmaznak, akkor bizony ki vagyunk akadva. Ezt nevezik emberségnek, és ennek semmi köze a kromoszómaszámokhoz.
- "Tessékbazmeg, liberalizmus, engedjétek be őket az országotokba, aztán jól kinyírnak"
Ezt nem nagyon tudom kommentálni, akkora ostobaság. Tehát ne tegyél jól másokkal, mert úgyis lelőnek. Persze, lehet így élni, csak nem érdemes. Gratulálok.
- "Ez az egész csak jól kitalált marketingtrükk volt"
Itt már szó bennszakad, hang fennakad, lehellet megszegik. Kinek volt ez a marketingtrükkje? A Charlie Hebdóé? Persze, szar a példányszámunk, áldozzunk fel 12 újságírót. Vagy Franciaországé? Nyirassunk ki franciákat radikálisokkal, ropogjanak a gépfegyverek országszerte, hogy majd a francia hadsereg behatoljon... ööö... Irakiránszíriába? Vagy az egész nyugati világé? Az Illuminatié? A gyíkembereké? Komolyan gondolta ezt az, aki leírta?
Szóval. Igenis, együttérzek az áldozatokkal, és tisztelem azt, amiért meg kellett halniuk. A hit magánügy, a vallás már irányítás és intézményesítés, a vallás nevében elkövetett bűntettek pedig sosem lesznek mások, csak bűntettek. És aki ezeket nem így gondolja, sajnos nincs helye az életemben, vagy a környezetemben. És ebben nem nyitok vitát.
Fegyveresek támadtak a szerkesztőségre Charlie Hebdo francia lap székházában
Mohamed vs. erőszak, Charlie vs. Móricka, szólásszabadság vs. szemellenző
(avagy miért lesznek ismét kevesebben az ismerőseim)
Napokig gondolkoztam, megírjam-e valamilyen szinten a véleményemet. Nem, nem a túszdrámáról és a terroristákról, hanem pont arról, ami utána jött. A kommentáradatról, ami a támogató, részvétnyilvánító, együttérző megosztások alatt burjánzott el. Néhány témakör, ami az ionoszférán túl katapultálta az agyamat és a szívemet:
- Megérdemelték, minek viccelődtek más vallásával
- Nagyon sajnálom az áldozatokat, DE minek viccelődtek más vallásával
- Vallással egyáltalán nem szabad viccelni
- És akkor ezek a Csárlizós libsik mondhatják, hogy a Móricka és a Kurucinfó meg rasszista?
- Na, most zsöszüsárli, de a Maksán meg ki voltatok akadva
- Tessékbazmeg, liberalizmus, engedjétek be őket az országotokba, aztán jól kinyírnak
- Ez az egész csak jól kitalált marketingtrükk volt
Először is, ezek a reakciók egy dologra megint jók voltak. Újból kiszórhattam néhány ismerőst, akik a fenti ostoba baromságokat osztogatták. De másrészt tényleg nagyon felzaklattak, mert megint azt kellett látnom, hogy a tolerancia fogalmát teljesen félreértelmező, agresszív, csőlátású véglényekkel van tele az ország, és igen, elvben ők is ugyanazzal a kromoszómaszerkezettel rendelkeznek, tehát úgynevezett emberek. No, akkor hadd világítsak meg pár dolgot, csak úgy, címszavakban.
- "Megérdemelték, minek viccelődtek más vallásával"
Aha. A család keresztény ágától azt tanultam, másik orca, kenyérrel visszadobás. Az utcán pedig azt tanultam, szemet szemért. De azt sehol sem tanultam, hogy karikatúráért gyilkosság, ceruzáért golyó, festékért vér.
- "Nagyon sajnálom az áldozatokat, DE minek viccelődtek más vallásával"
Bocs, ezek szerint nem sajnálod az áldozatokat. A mondatban fellelhető DE logikailag mindig törli a mondat előző felét.
- "Vallással egyáltalán nem szabad viccelni"
De, szabad. Sőt, kell is. HITTEL nem szabad. És ha jól láttam, se a Charlie Hebdo, se más áldozatok nem támadták senki HITÉT. De válasszuk már külön a két dolgot, jó?
HIT: Egy adott személy saját meggyőződése a világról, illetve annak valamilyen aspektusáról. Magánügy.
VALLÁS: A hit nevében létrehozott szervezet, amely a magánügyek helyett tömegeket képez, az egyedi hiteket egyetlen, közösen elfogadható dogmává tömöríti, irányítja, magyarázza. Ezen kívül a "közös, dogmatizált hit" nevében meggyőződésbeli, életmódbeli szabályokat ró ki emberekre, és olyan cselekvéseket követel meg tőlük, ami nem a hitből magából, hanem az irányításból, az intézményesítésből fakad.
Tehát a fentiek fényében. Hittel nem viccelődünk. Vallással lehet. Mert a vallás már választott intézmény, emberek saját életét, gondolkodását befolyásoló KÜLSŐ tényező, ugyanúgy, mint egy pártpreferencia, kedvenc focicsapat, vagy zenei stílus.
Folytatom a következő idézetnél, mert ide kapcsolódik.
- "És akkor ezek a Csárlizós libsik mondhatják, hogy a Móricka és a Kurucinfó meg rasszista?"
Igen, mondhatják. A Charlie Hebdo karikatúrái a fenti okfejtés nyomán egy vallás politikai, gazdasági aspektusaira világítanak rá. Arra, hogy mit tesznek emberek például Mohamed NEVÉBEN. Viszont a Mórickában, Kurucinfón és egyéb helyeken zsidóznak, cigányoznak, niggereznek. Az, hogy valaki milyen SZÁRMAZÁSÚ, az nem választható. Ha zsidónak születtél, nem tudsz úgy dönteni, hogy hoppá, "visszaszületek", és másodszorra tökéletesen fehér, katolikus árja leszek. Aki cigánynak születik, nem "fehérítheti ki" magát. Ez adottság. Adottsággal ugyanúgy nem viccelünk, mint ahogy nem csúfoljuk ki a születésüktől vakokat, púposokat, vagy akár a kékszeműeket csak azért, mert másoké zöld. Viszont ha valaki VÁLASZT egy életmódot, vagy épp egy vallást a maga módján értelmezve gyilkol, befolyásol, rombol - akkor azt bizony tessék szépen kifigurázni, mert a toll erős fegyver. És ez érvényes bármelyik vallás nevében elkövetett cselekedetre. A keresztényekére is. Annak, aki a sajtószabadság fogalmát keverte valamilyen visszás kommentbe, szintén ugyanezt üzenem. A szabad sajtó szabadon kritizálhat emberek által VÁLASZTOTT utakat, de adottságokat soha.
- "Na, most zsöszüsárliztok, de a Maksán meg ki voltatok akadva"
Na még egyszer: ha valaki egy vallás nevében elkövetett visszásságokról karikatúrákat készít, és ezért lemészárolják, az elfogadhatatlan, ezért természetesen kiállunk az áldozatok mellett és maximálisan támogatjuk őket. Ha viszont valaki olyanokon viccelődik, akiket önhibájukon ívül megerőszakolnak és bántalmaznak, akkor bizony ki vagyunk akadva. Ezt nevezik emberségnek, és ennek semmi köze a kromoszómaszámokhoz.
- "Tessékbazmeg, liberalizmus, engedjétek be őket az országotokba, aztán jól kinyírnak"
Ezt nem nagyon tudom kommentálni, akkora ostobaság. Tehát ne tegyél jól másokkal, mert úgyis lelőnek. Persze, lehet így élni, csak nem érdemes. Gratulálok.
- "Ez az egész csak jól kitalált marketingtrükk volt"
Itt már szó bennszakad, hang fennakad, lehellet megszegik. Kinek volt ez a marketingtrükkje? A Charlie Hebdóé? Persze, szar a példányszámunk, áldozzunk fel 12 újságírót. Vagy Franciaországé? Nyirassunk ki franciákat radikálisokkal, ropogjanak a gépfegyverek országszerte, hogy majd a francia hadsereg behatoljon... ööö... Irakiránszíriába? Vagy az egész nyugati világé? Az Illuminatié? A gyíkembereké? Komolyan gondolta ezt az, aki leírta?
Szóval. Igenis, együttérzek az áldozatokkal, és tisztelem azt, amiért meg kellett halniuk. A hit magánügy, a vallás már irányítás és intézményesítés, a vallás nevében elkövetett bűntettek pedig sosem lesznek mások, csak bűntettek. És aki ezeket nem így gondolja, sajnos nincs helye az életemben, vagy a környezetemben. És ebben nem nyitok vitát.