Nyilván minden kapcsolat tanulás és tanulás eredménye. Az előzetes tapasztalatok jó, ha "részlegesen adaptív szűrőként" funkcionálnak. Az "ultimate recepteket" legtöbb esetben kétkedve, máskor derűvel fogadom, pedig ennek mostanában nagy divatja van. A kétségbeesettséget látom ennek hátterében. Nem tudom, hogy ez összefügg-e azzal, hogy egyre több a nőies nő? Vagy azzal, hogy megjelentek a "önelégült macsó szüfrazsettek"... Változás van. Hogy jó irányban-e, az kérdéses.
Régivágású vagyok. A szakmá(i)m, hobbi(jai)m klasszikus értelemben "férfiasak" - ha lehet így mondani. Az eddigi kapcsolataim túlzás nélkül mondhatom, hogy széles spektrumon mozogtak, így tehát ez a habitus is "tanulás eredménye". Mégcsak nem is kor, vagy neveltetés kérdése szerintem. Konkrétabban: ráadom a páromra a kabátot, anélkül, hogy bétahímnek érezném magam. Az sem sérti a szabadságjogaimat, ha előre kell engednem az ajtónál egy nőt. Férfiasnak azt találom, ha egy férfi biztonságot teremt. Látom ezek szépségét.
Helyes viszont, ha mindenki "saját eszközöket gyárt" magának. A biztosnak tűnő receptek fabatkát sem érnek.
Régivágású vagyok. A szakmá(i)m, hobbi(jai)m klasszikus értelemben "férfiasak" - ha lehet így mondani. Az eddigi kapcsolataim túlzás nélkül mondhatom, hogy széles spektrumon mozogtak, így tehát ez a habitus is "tanulás eredménye". Mégcsak nem is kor, vagy neveltetés kérdése szerintem. Konkrétabban: ráadom a páromra a kabátot, anélkül, hogy bétahímnek érezném magam. Az sem sérti a szabadságjogaimat, ha előre kell engednem az ajtónál egy nőt. Férfiasnak azt találom, ha egy férfi biztonságot teremt. Látom ezek szépségét.
Helyes viszont, ha mindenki "saját eszközöket gyárt" magának. A biztosnak tűnő receptek fabatkát sem érnek.