A bürökrácia részéhez nincs mit hozzáfűzni, az szörnyű. Viszont nálunk sajnos sokan rosszul akarnak vállalkozni. Értem ezt úgy, hogy van egy jó ötletük, és azt gondolják az jó lesz. vegyük a bisztrót, gyrosost, hamburgerest példának. Azt gondolja valaki,, hogy nahát az emberek szeretik a hamburgert, esznek is, hát nyitok egy hamburgerest, az jó lesz. Azt nem gondolják végig, hogy van-e másik hambis a környéken, van-e szükség még egy hamburgeresre, különbözik-e a hamburgerem másokétól, hol van az üzlet, járkálnak-e arra emberek, ugyanazok az emberek járkálnak-e arra, járkálnak arra más emberek, be tudok-e csalogatni új vevőket, hűségessé tudom-e tenni az embereket, mi van, ha a mekiben olcsóbb lesz a hamburger, megéri-e hogy leüljenek megenni a hamburgert, stb stb stb. És akkor jön a cikk alján található számolás. Nekem az jött ki, hogy 40 ezerből 8 ezer a nyereség. Ezen mindenki elszörnyülködik, de ez így megy. Eleve ne nyereséget akarjunk, főleg ne egy induló vállalkozásnál. Egy induló vállalkozás évek múlva termel nyereséget, amit ki is lehet venni, addig a kezdőtőkét/hitelt töltjük vissza, illetve az esetleges nyereséget vissza kell forgatni fejlesztésbe. A vállalkozó adjon magának fizetést, az legalább költség. Be kell kalkulálni a nyereség adót! Akárhány százalék is, ez van, ezt kell szeretni. És egy hamburgeresnél hamburgerre pontosan végig kell számolni, mennyibe kerül az előállítás, és itt még a platniról szétfröccsenő olajat is bele kell kalkulálni! (nem tudom kell-e olaj hozzá na)
Sokan úgy gondolják, van ötletem, van termékem, előállítom 100-ért eladom 200-ért 50 a költség, de jó marad 50. De ez nem így működik. Nem lenne ez baj, de vagy utána kéne nézni és számolni, vagy ami ideálisabb lenne, kéne valami segítség, valami kisvállalkozási központ, ahol két nap alatt lenyomnának egy előadást, hogy mi kell, mire kell figyelni. Én egyszer voltam egy ilyen szervezetnél, három óra alatt arra lyukadtunk ki, hogy ne akarjak vállalkozni, ezt tanácsolták.
Ja meg a vállalkozás formája sem mindegy ugye, ha egyéni vállalkozó az ember, akkor ha van bevétel, ha nincs, járulék költség van. Ha kft, akkor ugye tőke, meg fizetés meg miegymás. Ha Bt az ember, akkor a bevétel nem az enyém. Szóval vannak buktatók, és sajnos nem elég az ötlet. Valahol nagy baj ez, mert gúzsba kötik az embereket, de azért nem árt előre gondolkodni.
Sokan úgy gondolják, van ötletem, van termékem, előállítom 100-ért eladom 200-ért 50 a költség, de jó marad 50. De ez nem így működik. Nem lenne ez baj, de vagy utána kéne nézni és számolni, vagy ami ideálisabb lenne, kéne valami segítség, valami kisvállalkozási központ, ahol két nap alatt lenyomnának egy előadást, hogy mi kell, mire kell figyelni. Én egyszer voltam egy ilyen szervezetnél, három óra alatt arra lyukadtunk ki, hogy ne akarjak vállalkozni, ezt tanácsolták.
Ja meg a vállalkozás formája sem mindegy ugye, ha egyéni vállalkozó az ember, akkor ha van bevétel, ha nincs, járulék költség van. Ha kft, akkor ugye tőke, meg fizetés meg miegymás. Ha Bt az ember, akkor a bevétel nem az enyém. Szóval vannak buktatók, és sajnos nem elég az ötlet. Valahol nagy baj ez, mert gúzsba kötik az embereket, de azért nem árt előre gondolkodni.