A férfi egyik alapvető ösztöne az h tegyen a csoportjáért akár úgy is h feláldozza az életét.
Többek között ez a másokért saját életet is feláldozó mentalitás volt az ami segített minket kijuttatni az állatvilágból.
-Ez hajtotta az ősembert h a gyümölcs kényelme helyett húst szerezzen a családnak az élete kockáztatásával.
-Ez hajtja az apát amikor lemegy naponta a bányába h a családjának pénzt és megélhetést keressen.
-Ez hajtja a férfit amikor egymaga szembenéz az utcán rá támadó bandával h megvédje a nőjét /és nem fut el otthagyva a csajt pedig amúgy megúszhatná/.
-Ez hajtja a rendőrt mikor elkapja a bűnözőt.
-Ez hajtja a tűzoltót mikor bemegy a tűzbe a másik emberért.
-És ez hajtja a katonát is amikor az országáért/elveiért harcol.
A férfi élet egyik alapja az önfeláldozás.
A katona is és a tűzoltó is ezt teszi.
Mindkettőben ez a közös.
A fiatalok még nem találták meg a helyüket a társadalomban. Emiatt igyekeznek olyat tenni ami kiemeli őket a többiek közül és minél magasabb és elismertebb helyet kapjanak a társadalomban. Olyat akarnak tenni amivel bizonyítják h ők hasznos tagjai a társadalmuknak a közösségüknek.
Olyat próbálnak tenni amit az átlag nem mer megtenni.
Hőssé akarnak válni.
Sajnos ezt a mai feminizált társadalmunk egyre kevésbé tiszteli.
Sokan már a férfiak közül sem tudják megérteni sem /ahogy láthatóan te sem/ ezt a dolgot. Hiszen a férfiak egy jelentős részét már nők nevelték így nem tanulták meg /nem látták példákból/ ezt az önfeláldozó hajlamot. Sokan sajnos azt a példát vették át amit a nőktől láttak - kockázatkerülést felelősségkerülést biztonságra törekvést meghúzódást. És nincs már bennük annyira a kockázatkeresés a felelősség elfogadása és a saját élet kockáztatása másokért. Nőiesek lettek és még csak nem is értik a lényegét. A tűzoltóban is csak azt értékelik h értük tesz valamit de a belső motivációját önmagukra nézve már sokszor el sem tudják képzelni. A katona meg ugyanez csak ott még előjön a szintén nőies 'jajmegölikegymást' aggódás és emiatt már nem ismerik el őket.
Szerencsére azért még mindig vannak akikben megvan ez az önfeláldozás még ha annyi nőies 'férfi' van is a világban. Ha nem így lett volna évmilliókon keresztül akkor még mindig a fákon lógva rágcsálnánk a rügyeket...
Szó sincs róla h ezek az emberek ne lennének másra jók.
Sokkal inkább arról van szó h ez az a tevékenység amire a többi ember nem alkalmas.
Bennük van önfeláldozó hajlam míg a többiekben nem vagy csak kevesebb.
Ők azok akik ennyivel többek.
A férfi egyik alapvető ösztöne az h tegyen a csoportjáért akár úgy is h feláldozza az életét.
Többek között ez a másokért saját életet is feláldozó mentalitás volt az ami segített minket kijuttatni az állatvilágból.
-Ez hajtotta az ősembert h a gyümölcs kényelme helyett húst szerezzen a családnak az élete kockáztatásával.
-Ez hajtja az apát amikor lemegy naponta a bányába h a családjának pénzt és megélhetést keressen.
-Ez hajtja a férfit amikor egymaga szembenéz az utcán rá támadó bandával h megvédje a nőjét /és nem fut el otthagyva a csajt pedig amúgy megúszhatná/.
-Ez hajtja a rendőrt mikor elkapja a bűnözőt.
-Ez hajtja a tűzoltót mikor bemegy a tűzbe a másik emberért.
-És ez hajtja a katonát is amikor az országáért/elveiért harcol.
A férfi élet egyik alapja az önfeláldozás.
A katona is és a tűzoltó is ezt teszi.
Mindkettőben ez a közös.
A fiatalok még nem találták meg a helyüket a társadalomban. Emiatt igyekeznek olyat tenni ami kiemeli őket a többiek közül és minél magasabb és elismertebb helyet kapjanak a társadalomban. Olyat akarnak tenni amivel bizonyítják h ők hasznos tagjai a társadalmuknak a közösségüknek.
Olyat próbálnak tenni amit az átlag nem mer megtenni.
Hőssé akarnak válni.
Sajnos ezt a mai feminizált társadalmunk egyre kevésbé tiszteli.
Sokan már a férfiak közül sem tudják megérteni sem /ahogy láthatóan te sem/ ezt a dolgot. Hiszen a férfiak egy jelentős részét már nők nevelték így nem tanulták meg /nem látták példákból/ ezt az önfeláldozó hajlamot. Sokan sajnos azt a példát vették át amit a nőktől láttak - kockázatkerülést felelősségkerülést biztonságra törekvést meghúzódást. És nincs már bennük annyira a kockázatkeresés a felelősség elfogadása és a saját élet kockáztatása másokért. Nőiesek lettek és még csak nem is értik a lényegét. A tűzoltóban is csak azt értékelik h értük tesz valamit de a belső motivációját önmagukra nézve már sokszor el sem tudják képzelni. A katona meg ugyanez csak ott még előjön a szintén nőies 'jajmegölikegymást' aggódás és emiatt már nem ismerik el őket.
Szerencsére azért még mindig vannak akikben megvan ez az önfeláldozás még ha annyi nőies 'férfi' van is a világban. Ha nem így lett volna évmilliókon keresztül akkor még mindig a fákon lógva rágcsálnánk a rügyeket...
Szó sincs róla h ezek az emberek ne lennének másra jók.
Sokkal inkább arról van szó h ez az a tevékenység amire a többi ember nem alkalmas.
Bennük van önfeláldozó hajlam míg a többiekben nem vagy csak kevesebb.
Ők azok akik ennyivel többek.