Ha fogunk két edény desztillált vizet (ami, mint tudjuk, nem vezeti az áramot), és egy-egy elektródát helyezünk bele 5-8000 Voltos egyenárammal, akkor létrejön a két edény között egy megmagyarázhatatlan, 1-3 mm átmérőjű vízhíd, amely dacol a gravitációval. A két edényt 5 cm-re el lehet távolítani egymástól, és a vízhíd megmarad, efelett azonban már bizonytalanná válik. A kísérlet kezdetekor látható, ahogy a víz felkúszik az edény falán, és összeköti a két edényt.
Kérdeznék 1-2 dolgot attól, aki ért hozzá:
Mekkora feszültség a minimum és mekkora a maximum, amin működik a vízhíd? Mennyi áram kell ennek az egész reakciónak? Arra akarok kitérni, hogy ha én megakarnám ezt a kísérletet itthon csinálni, akkor milyen tápforrást használjak? Pl. tv sorkimenő, ami akár 20-25kV-ot is tud, de csak uA-eket tud leadni? Vagy legyen mikrohullámú sütőtrafók sorbakötve, aminek drabja tud 2kV-os és 500mA-t?
Azt írta valaki, hogy egyszer fölrobbant a trafó, ami adta a vízhidnak a delejt. Ebből arra következtetek, hogy elég nagy teljesítmény kellett hozzá, mert pl. egy sorkimenő akár egy rövdzártól is max leég, de nem fog fölrobbanni. Legalábbis nekem még sosem robbant föl, pedig elég sokat kísérletezek nagyfeszültséggel.
Mekkora feszültség a minimum és mekkora a maximum, amin működik a vízhíd? Mennyi áram kell ennek az egész reakciónak? Arra akarok kitérni, hogy ha én megakarnám ezt a kísérletet itthon csinálni, akkor milyen tápforrást használjak? Pl. tv sorkimenő, ami akár 20-25kV-ot is tud, de csak uA-eket tud leadni? Vagy legyen mikrohullámú sütőtrafók sorbakötve, aminek drabja tud 2kV-os és 500mA-t?
Azt írta valaki, hogy egyszer fölrobbant a trafó, ami adta a vízhidnak a delejt. Ebből arra következtetek, hogy elég nagy teljesítmény kellett hozzá, mert pl. egy sorkimenő akár egy rövdzártól is max leég, de nem fog fölrobbanni. Legalábbis nekem még sosem robbant föl, pedig elég sokat kísérletezek nagyfeszültséggel.
Üdv: Kispedro
http://nagyfesz.fw.hu
http://hdrfoto.uw.hu