Ha látok valakit akinek fel van kötve a keze/bottal jár/sántít annak eleve átadom a helyem kérdés nélkül. Ez sztem alap dolog lenne. Én is szoktam úgy leülni, hogy dupla székre de nem az ablak mellé mert rohadt magas vagyok és nem fér el a lábam, de ha valaki le akar ülni belülre engedem ha szól. Nyilván a fent leírt esetnél szólnia sem kell. Ha ott ácsorog mellettem egy felnőtt ember aki nem szól, hogy le akar ülni de látszólag jót áll magáért nem fogok neki könyörögni, hogy üljön már le ez egyértelmű. Ha szól persze engedem. Még egyszer mondom, hogy azért jól elkülöníthető kik azok akiknek kényelmesebb lenne ülve és azoknak kérdés nélkül adom át akár a saját helyem is. Nyilván alapvetően nevelés kérdése, hogy kit mire neveltek a szülei.
Mondjuk engem úgy tanítottak gyerekkoromban, hogy idős embernek, terhes nőnek adjam át a helyet. Mert úgy illik, és ettől én nem leszek kevesebb, nekik meg jól esik. Parasztok az emberek, ennek alapnak kéne lenni, nem egy öreg embernek kéne kérnie, sem a terhes nőnek. Valamelyik nap is, a buszvezetőnek kellett bemondania, hogy talán át kéne adni a kis gyerekesnek a helyet, és addig nem indult el. Azért ez szégyen valahol.
Ja, különben meg disztingválni kell, olyan öregnek, akinek kék/zöld a haja és/vagy tudott rohanni a busz után és húzni a banyatankot, természetesen nem adjuk át a helyet, és terhes nőnek is csak akkor, ha mozog a hasa, mert ha nem, akkor csak dagadt, és ha zabálni tud, akkor állni is!
Nekem el van törve a kezem, legalábbis most még jobbára a fémlemezek fogják össze. Már nincs felkötve és úgy ahogy mozog is de friss műtét után felkötött kézzel is buszoztam és lószart se foglalkoztak vele, hogy nem tudok kapaszkodni mert egy kézbe szatyrot fogni meg kapaszkodni elég nehéz. Akkor én is mozgássérült voltam és még csak ülőhelyet se kaptam. Pedig volt olyan akinek a táskája foglalta el a mellette lévő amúgy üres széket. Nem azt mondom, hogy jól van úgy ahogy a mozgássérülteket kezelik de tény, hogy nagy ívben tojik mindenki rájuk és inkább utálatnak örvendenek többek közt a parkolók miatt is. Ugyanez igaz a gyalogosokra mert ők meg minden más közlekedő szemében egy alja népség. Szóval egyszerű keserűség és utálat az amit általában az emberek éreznek sok embertársuk iránt és ez vezet oda amit most a videóban is látunk. Oké nem kellett volna oda parkoljon de ez azért már jóval túl ment azon a határon ami belefért volna. Ha jól láttam nem post-it volt a cucc hanem valami ragasztószalag. Legalábbis ahogy a bal oldali ablakról letépte úgy egybe az inkább tűnt nekem annak. Ki tudja mire leszedi mind mennyi festéket szed le magával.
Hát nemtudom hogy vagy vele, de én nem sok bottal járót sok még kevesebb kerekesszékest láttam eddig rokkant kártyával rokkant helyen parkolni.
Ma már ha nem tudod kinyújtani a kisujjadat is mozgássérült vagy vagy mi a f@sz van?
10-ből 4 ember rokkant és 40-ből 1 családos?
Egyértelműen nőne a munkahelyek száma, ha rokkantságot vizsgáló embereket alkalmaznának a parkolókba, akik tűkkel szurkálnák a kedves delikvens lebénult lábát vagy acsarkodó kutyával futtatnák meg a sántát.
Amúgy kicsit off, meg gyökérség is, de nekem a tököm ki van azzal, hogy vannak rokiparkolók, és oda elég egy cetli az ablakba és már be is állhatok, akár roki vagyok, akár nem. Meg eleve, kezeljük a nyomikat a helyükön. Ugye, ezt akarják ők is. Akkor tök természetes dolog, hogy sétálni kell, nekem is kell, pedig fájhat a lábam. De azért gyökérség a helyükre állni is.
Kicsit túlzás már amit ezek a mozgássérültek kapnak kiváltságként. Persze kell nekik parkoló, de módjával.
Bemész a tescoba és az első 4 hely mozgássérült minden sorba és 3 soronként van 1db. családos parkoló.
Persze a mozgássérülteknél 90% üres aki meg odaáll kártyával vígan szaladgál a parkolóban, semmi baja.
Gyakorlatilag 16 mozgássérült parkolóra jut 1 családos. Te meg kapd be a babahozdozóval.
Sok buzeráns szuzukis meg úgy rádparkol, hogy beszállni sem tudsz, nemhogy a gyereket berakni aztán meg megy a felháborodás ha a vonalra áll az ember, csakhogy ki tudjon szállni, vagy nem akarja, hogy összebasszák a kocsiját a leszarom taplók....