„Most először tudott megcsillantani egy szikrányi öntudatot humanoid robot, írja egy amerikai kísérletrőla Popsci. Három, régebbi típusú NAO robottal próbáltak ki valami egészen új dolgot. Arra programozták őket, hogy azt gondolják: háromból ketten némává varázsoló pirulát kaptak, ami megakadályozza, hogy beszélni tudjanak. Pirula helyett a gyakorlatban megnyomtak rajtuk egy gombot, ami elnémította őket. Aztán megkérdezték tőlük, melyik kettő kapta a pirulát. Mindhárman megpróbálták azt válaszolni, hogy „nem tudom„. A két elnémított robotnak nem sikerült ténylegesen kimondania a szavakat, a harmadiknak viszont igen. És ő felismerte a saját hangját, és arra is rájött, hogy ezek szerint nem őt némították el. A „nem tudom” után nem sokkal jelentkezni kezdett, és ezzel állt elő: „Bocsánat, most már tudom. Képes voltam bebizonyítani, hogy nem kaptam némító pirulát.” A kísérlet egy régi filozófiai fejtörőre épült, amely ebben a gyűjteményben A három bölcs címen szerepel. A kísérletet egy New York-i tudós, Selmer Bringsjord végezte. Az eredményeit részletesen augusztus végén mutatja majd be egy konferencián Japánban.”
Ha így nézed, akkor igen. Persze, végül is mi is csak nagyon bonyolult gépek vagyunk. (Illetve attól függ, hogyan definiálod a gép fogalmát... Tényleg, hogyan? Kíváncsi lennék, hogy erről mi a véleményed. Egy olló már gép? Vagy mindenképp magától kell mozognia?) Szerintem nem "gépszerű" a működésünk (ha az ember által alkotott gépekre gondolsz) - épp a nagyfokú plaszticitás miatt, aminek következtében nekünk sokkalta nagyobb a - hogy mondjam - "szabadsági fokaink" száma, mint bármelyik mesterséges gépnek. Azért hasonlítjuk csak géphez pl. az agy működését, mert nincs jobb kéznél, amihez hasonlíthatnánk. Amíg csak az írógépet ismerte az ember, ahhoz hasonlítottuk az agy működését, aztán telefonközponthoz, aztán amikor megjelentek a számítógépek, akkor ahhoz. De az agy se nem írógép, se nem telefonközpont, se nem számítógép. Persze nem is valami természetfeletti áll a működése mögött, nyilván vannak meghatározott sémák, amik szerint dolgozik, az is csak egy szerv, nem képes bármire. De tud pl. önmagáról gondolkodni, tudatában van a létezésének, ami nagyon érdekes dolog.
Ha úgy vesszük, a világon minden élő és élettelen megjelenési formája az anyagnak bizonyos egyszerűbb, bonyolultabb szabályrendszer szerint működik, tehát végül is gép, de a szerveződés bonyolódásával azért elég széles skála alakul ki. (Erről már beszélgettünk, hogy igazából az élő és élettelen elkülönítése is önkényes, de azért más "dimenziókban" mozog egy darab kvarckristály és pl. egy humán reaktortechnikus.) Így nézve egy magányos kvark és maga a teljes univerzum is csak egy gép, mi meg valahol középtájon vagyunk összetettségben...
Ha úgy vesszük, a világon minden élő és élettelen megjelenési formája az anyagnak bizonyos egyszerűbb, bonyolultabb szabályrendszer szerint működik, tehát végül is gép, de a szerveződés bonyolódásával azért elég széles skála alakul ki. (Erről már beszélgettünk, hogy igazából az élő és élettelen elkülönítése is önkényes, de azért más "dimenziókban" mozog egy darab kvarckristály és pl. egy humán reaktortechnikus.) Így nézve egy magányos kvark és maga a teljes univerzum is csak egy gép, mi meg valahol középtájon vagyunk összetettségben...