'Akkor egyszerűen rákényszerítették az embereket, hogy dolgozzanak.'
Akkor ott már nem kommunizmusról beszélünk hanem diktatúráról.
Ráadásul /bár nem teljes kommunizmus/: http://ize.hu/comments.php?post_id=30291
'A kapitalizmussal az a gond, hogy nem a tehetséget, vagy a munkát részesíti előnyben, hanem csak a pénz csinálásának a tehetségét.'
Itt ha csak a pénzre úgy tekintünk mint fizetőeszközre akkor igazad van.
Viszont ha erőforrásként tekintesz rá akkor már szerintem nem. Az ember mindig is az erőforrásokat akarta megszerezni mert ez segítette a túlélését. Tehát mondhatjuk h a 'pénz csinálása' is egyfajta tehetség. Az meg h honnan szerez valaki erőforrást az a természetet soha nem érdekelte.
Ugyanakkor ha mondjuk /a példádból kiindulva/ a bankok teljesen kizsigerelnék az embereket akkor idővel eltüntetnék őket és megint előtérbe kerülnének a pékek meg a kutatók.
A kapitalizmus emiatt is hasonlít a természetre:
egy önszabályozó rendszer /ha nem kavarnak bele/.
'Az átlag embertől nem lehet elvárni, hogy vigyázzon a környezetre'
Ezzel nem értek egyet.
A saját szintjén elvárható lenne tőle is. Viszont amíg nem érinti közvetlenül a probéma addig nem érzi sajátjának. Erre gondoltam mikor írtam h majd ha a társadalmi probléma azonos lesz az egyén problémájával akkor majd tenni fog a társadalomért.
'A szakemberek, vezetők kell ezt megolják.'
Persze ezzel egyetértek.
A feladatokkal annak kell foglalkoznia aki ahhoz ért.
'Egy normális társadalomban senki sem lehetne jogosult jobban szenyezni a környezetet, csak azért , mert több pénze van.'
Egy normális társadalomban szerintem senki sem jogosult beleszólni abba h a másik mire fordítsa az erőforrásait. Itt most két érdek/jog van szem előtt - és mindkettő azonos alapon nyugszik /személyes szabadság és döntés joga/.
Hogy melyiknek van igaza? Egyszerű kapitalista megoldás:
Amelyik erősebb. ;-)
Akkor ott már nem kommunizmusról beszélünk hanem diktatúráról.
Ráadásul /bár nem teljes kommunizmus/:
http://ize.hu/comments.php?post_id=30291
'A kapitalizmussal az a gond, hogy nem a tehetséget, vagy a munkát részesíti előnyben, hanem csak a pénz csinálásának a tehetségét.'
Itt ha csak a pénzre úgy tekintünk mint fizetőeszközre akkor igazad van.
Viszont ha erőforrásként tekintesz rá akkor már szerintem nem. Az ember mindig is az erőforrásokat akarta megszerezni mert ez segítette a túlélését. Tehát mondhatjuk h a 'pénz csinálása' is egyfajta tehetség. Az meg h honnan szerez valaki erőforrást az a természetet soha nem érdekelte.
Ugyanakkor ha mondjuk /a példádból kiindulva/ a bankok teljesen kizsigerelnék az embereket akkor idővel eltüntetnék őket és megint előtérbe kerülnének a pékek meg a kutatók.
A kapitalizmus emiatt is hasonlít a természetre:
egy önszabályozó rendszer /ha nem kavarnak bele/.
'Az átlag embertől nem lehet elvárni, hogy vigyázzon a környezetre'
Ezzel nem értek egyet.
A saját szintjén elvárható lenne tőle is. Viszont amíg nem érinti közvetlenül a probéma addig nem érzi sajátjának. Erre gondoltam mikor írtam h majd ha a társadalmi probléma azonos lesz az egyén problémájával akkor majd tenni fog a társadalomért.
'A szakemberek, vezetők kell ezt megolják.'
Persze ezzel egyetértek.
A feladatokkal annak kell foglalkoznia aki ahhoz ért.
'Egy normális társadalomban senki sem lehetne jogosult jobban szenyezni a környezetet, csak azért , mert több pénze van.'
Egy normális társadalomban szerintem senki sem jogosult beleszólni abba h a másik mire fordítsa az erőforrásait. Itt most két érdek/jog van szem előtt - és mindkettő azonos alapon nyugszik /személyes szabadság és döntés joga/.
Hogy melyiknek van igaza? Egyszerű kapitalista megoldás:
Amelyik erősebb. ;-)