-'Városokban és mezővárosokban alkalmas helyen iskolát kell nyitni kis leánykák számára, hogy megtanuljanak olvasni és írni, a mit egy-két év alatt elsajátíthatnak.'
/Braunschweigi Iskolai Szabályzat - 1543/
Mindeközben a fiúk oktatásának szükségességéről nem ír!
Nem azért mert az természetes volt hanem azért mert fiúkat akkoriban ott nem tanítottak /csak külön pénzért aki meg tudta fizetni/.
A fiúk ez időtájt inasnak álltak vagy a földet túrták - nem kellett tanulniuk hiszen minek.
Idejük sem lett volna rá.
-'Morus Tamás leányait most már számtalan nő fölülmúlja a tudományok minden ágában.'
/Roger Ascham levele - 1550/
De nézhetjük a Racio Educationis-t is amiben szintén van szó a lányok/nők oktatásáról.
Az oktatás akkoriban nem nemi alapon volt elkülönítve.
Sokkal inkább származási pénzügyi alapon.
Akinek volt pénze az tanulhatott.
A szegény csóró ember - függetlenül attól nő volt vagy férfi - nem igazán engedhette meg magának.
Egy másik hozzászólásban pedig /bár nem oktatás/:
'Bámulatos, hogy városaink utcáin a cipész, a hentes vagy a hordár felesége selyemruhában jár és aranyláncokat visel nyakán, gyöngyöket és értékes gyűrűt… És megfigyelhetjük a férjét, amint húst darabol, vagy terhek alatt görnyed mint a szamár, bemocskolva állatvérrel, szegényesen öltözve olyan ruhában, amit zsákanyagból varrtak… De ha valaki jobban belegondol, érthetőnek és indokoltnak fogja ezt találni, hiszen magától értetődik, hogy a hölgynek – még ha nemtelen családba született is – kijár a csillogás az ő természetes kiválósága és méltósága okán, míg a férfinak természetes a dísztelenség, hisz a nő rabszolgájának, teherhordó szamarának született.' http://www.ferfihang.hu/2012/07/25/az-elnyomott-nok-hangja/
-'Városokban és mezővárosokban alkalmas helyen iskolát kell nyitni kis leánykák számára, hogy megtanuljanak olvasni és írni, a mit egy-két év alatt elsajátíthatnak.'
/Braunschweigi Iskolai Szabályzat - 1543/
Mindeközben a fiúk oktatásának szükségességéről nem ír!
Nem azért mert az természetes volt hanem azért mert fiúkat akkoriban ott nem tanítottak /csak külön pénzért aki meg tudta fizetni/.
A fiúk ez időtájt inasnak álltak vagy a földet túrták - nem kellett tanulniuk hiszen minek.
Idejük sem lett volna rá.
-'Morus Tamás leányait most már számtalan nő fölülmúlja a tudományok minden ágában.'
/Roger Ascham levele - 1550/
Továbbá
10 legfontosabb közhely a középkorról:
http://galaktika.hu/10-legtartosabb-kozhely-a-kozepkorrol-ii/
Középkorozni nem menő:
http://mandiner.blog.hu/2013/09/05/kozepkorozni_nem_meno
De nézhetjük a Racio Educationis-t is amiben szintén van szó a lányok/nők oktatásáról.
Az oktatás akkoriban nem nemi alapon volt elkülönítve.
Sokkal inkább származási pénzügyi alapon.
Akinek volt pénze az tanulhatott.
A szegény csóró ember - függetlenül attól nő volt vagy férfi - nem igazán engedhette meg magának.
Egy másik hozzászólásban pedig /bár nem oktatás/:
'Bámulatos, hogy városaink utcáin a cipész, a hentes vagy a hordár felesége selyemruhában jár és aranyláncokat visel nyakán, gyöngyöket és értékes gyűrűt… És megfigyelhetjük a férjét, amint húst darabol, vagy terhek alatt görnyed mint a szamár, bemocskolva állatvérrel, szegényesen öltözve olyan ruhában, amit zsákanyagból varrtak… De ha valaki jobban belegondol, érthetőnek és indokoltnak fogja ezt találni, hiszen magától értetődik, hogy a hölgynek – még ha nemtelen családba született is – kijár a csillogás az ő természetes kiválósága és méltósága okán, míg a férfinak természetes a dísztelenség, hisz a nő rabszolgájának, teherhordó szamarának született.'
http://www.ferfihang.hu/2012/07/25/az-elnyomott-nok-hangja/