Tételesen válaszoltam arra, hogy miért félrevezető az oktatással kapcsolatos érvelésed. Nem fogom most végigvenni az össze általad eddig linkelt forrást, és elmagyarázni, hogy hol van csúsztatás az okfejtésedben, mert rengeteg van benne. Ezen a példán ennél és a másik postnál megmutattam. Ha tanulsz belőle, tanulsz, ha nem, nem tudok veled mit csinálni.
A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjai között ma 281 férfi és 17 nő található, miközben Magyarország 67 felsőoktatási intézménye közül csak 11 élén áll női rektor. Habár az ELTE BTK-n dolgozik a legtöbb női oktató, a tapasztalat mégis azt mutatja, hogy az adjunktusi fokozat az utolsó, ahol a nők és férfiak aránya kiegyenlített: 97 nő és 92 férfi szerezte meg ezt a fokozatot. A következő lépcsőn, a docensi poszton már csak 71 nőt és 104 férfit találni, az egyetemi tanárok között ez az arány még rosszabb, ugyanis 103 férfi mellé 23 nő társul. A vezetői pozíciókban – nem meglepően – hasonló arányokkal találkozunk: 16 intézet közül csak egy bír női intézetvezetővel, míg 70 tanszékvezetőből csak 19 nő. A professzoroknak cska egyötöde nő.
Mivel az adjunktusi fokozat eléréséhez is ugyanúgy kell a szakmai felkészültség, eredményesség, evidens, hogy ezek a számok nem azért alakulnak így, mert a férfiak annnyival rátermettebbek lennének bizonyos szellemi munkát igénylő szakmák végzésére. Ne keverjük ezt össze azzal, hogy fizikailag erősebbek, és ezért inkább ők végzik az ezt igénylő munkákat.
A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjai között ma 281 férfi és 17 nő található, miközben Magyarország 67 felsőoktatási intézménye közül csak 11 élén áll női rektor. Habár az ELTE BTK-n dolgozik a legtöbb női oktató, a tapasztalat mégis azt mutatja, hogy az adjunktusi fokozat az utolsó, ahol a nők és férfiak aránya kiegyenlített: 97 nő és 92 férfi szerezte meg ezt a fokozatot. A következő lépcsőn, a docensi poszton már csak 71 nőt és 104 férfit találni, az egyetemi tanárok között ez az arány még rosszabb, ugyanis 103 férfi mellé 23 nő társul. A vezetői pozíciókban – nem meglepően – hasonló arányokkal találkozunk: 16 intézet közül csak egy bír női intézetvezetővel, míg 70 tanszékvezetőből csak 19 nő. A professzoroknak cska egyötöde nő.
Mivel az adjunktusi fokozat eléréséhez is ugyanúgy kell a szakmai felkészültség, eredményesség, evidens, hogy ezek a számok nem azért alakulnak így, mert a férfiak annnyival rátermettebbek lennének bizonyos szellemi munkát igénylő szakmák végzésére. Ne keverjük ezt össze azzal, hogy fizikailag erősebbek, és ezért inkább ők végzik az ezt igénylő munkákat.