Valami bűzlik az arany körül „Annyit kellene tudni a FEDről, hogy amerika központi bankja nem az amerikai államé, hanem egy magánbank. Mellesleg tavaly decemberben lejárt az a szerződés ami 99 érvre biztosította a pénz kibocsájtás jogát a FEDnek. Kerestük a híradásokban, hogy amerikai állam visszavette a pénzkiadás jogát, de az erről szóló hírek elmaradtak.100 év elég volt kis gömböcnek,hogy szorostól borostól felfalja a nemzetállamok önrendelkezését.A mai kérdés. A magyar nemzeti valutát miért nem a Magyar Nemzeti Bank bocsájtja ki, hanem a Központi bank Frankfurtban?”
De lépjünk egyet hátrébb, és nézzük még messzebbről. A jelenlegi társadalmi és gazdasági berendezkedésünk a folyamatos növekedésen alapul. Növekedésen, nem szinten tartáson...tehát minden évben mindenből egyre több kell: egyre nagyobb profit, egyre több kitermelt nyersanyag, egyre több megtermelt iparcikk, stb stb. Mi magunk emberek is egyre többen vagyunk, mondjuk nem Magyarországon, de összességében egyértelműen igen.
Az megvan, hogy az otthonunk, a Föld viszont egy zárt rendszer, véges erőforrásokkal? Legyen az akár a terület, akár az víz vagy az oxigén, akár az egyéb nyersanyagok...véges sok van belőlük.
Kérdés tehát, hogy hogyan tudsz egy a végtelen növekedésre beállított modellt működtetni egy véges rendszerben. Gondolom sejted a választ...
Na, ennek egyfajta kivetülései a gazdasági világválságok. Nem véletlenül mondják, hogy a 20. század eleje óta az összes válság egy és ugyanazon problémának a visszatérő manifesztációi, és minden iteráció egyre mélyebbre és mélyebbre gyűrűzik be. Persze mindig lehetnek egyedi körülmények, amik befolyásolják a dolgok menetét, pl. egy világháború, vagy egy EU megalakulása vagy éppen felbomlása, de hosszú távon teljesen mindegy, mert belülről rohad az egész sajnos, az alapoktól.