Valami bűzlik az arany körül „Annyit kellene tudni a FEDről, hogy amerika központi bankja nem az amerikai államé, hanem egy magánbank. Mellesleg tavaly decemberben lejárt az a szerződés ami 99 érvre biztosította a pénz kibocsájtás jogát a FEDnek. Kerestük a híradásokban, hogy amerikai állam visszavette a pénzkiadás jogát, de az erről szóló hírek elmaradtak.100 év elég volt kis gömböcnek,hogy szorostól borostól felfalja a nemzetállamok önrendelkezését.A mai kérdés. A magyar nemzeti valutát miért nem a Magyar Nemzeti Bank bocsájtja ki, hanem a Központi bank Frankfurtban?”
Amit te leírtál, azt úgy hívják adósságspirál (és nem egy monetáris rendszer). Ha akkora kölcsönt veszel fel, hogy a kamatait nem tudod visszafizetni, akkor bizony ráfaragsz. De így volt ez a középkorban is, nem csak a kapitalizmusban... Ennek semmi köze sincs a pénzügyi rendszerekhez! Csak süket duma
2. bekezdés:
A növekedésnek (és a fejlődésnek) oka az, hogy az ember szeretne jobban élni, és szeretné, hogy a gyerekei is jobban éljenek. Az, hogy szükségszerűen összeomlana a társadalom növekedés nélkül egyszerűen csúsztatás.
3. bekezdés:
A termodinamikához mondjuk (szemben a gazdasággal) pont értek. Ez a modell úgy ahogy van rossz! A gazdasági növekedés és a fejlődés nem jelent szükségszerűen nagyobb nyersanyag-igényt. A technikai innovációk (amivel nem is számol) pont hogy lecsökkentik a felhasználandó nyersanyag / GDP arányt. (Lásd pl additív gyártást, lásd termékek minőségi fejlődése) Ráadásul ez a leegyszerűsített modell az újrahasznosítással sem foglalkozik.
4.bekezdés: Ezt részben megcáfoltam az előző részben. A fejlődés nem jelent feltétlen nyersanyag-szükséglet növekedést.
De ELVI (matematikai) HIBÁT is elvétettél! LEHET VÉGTELEN NÖVEKEDÉS EGY VÉGES HALMAZON IS! Lásd: a(n) = 1/(n^2) általános taggal definiált végtelen sor (nem sorozat, hanem sor!) monoton növekvő. Mégis tudok olyan számot mondani, aminél sohasem lesz nagyobb.
Vagy pl az a(n)=(1+1/n)^n általános taggal leírt sorozat minden egyes tagja nagyobb az előtte lévő tagnál. Mégis tudok olyan számot mondani, amelyiknél a sorozat egyik eleme sem lesz nagyobb soha. Ilyen szám pl a 3, ami egy felső korlátja (nem a legkisebb) a sorozatnak.