Sokféle létezik. Hogy melyiket használják, az elsősorban természeti adottságok és pénztárca kérdése. Magyarországon szivattyús energiatározót akartak létrehozni Prédikálószéknél. (Ezt viszont a környezetvédők megtorpedózták annak idején.) A lényege, hogy amikor túltermelés van, felszivattyúzod magasra a vizet. Ha túlkereslet van, akkor pedig leengeded, és egy vízturbinát meghajtva tudsz áramot termelni. Számos egyéb megoldás van, pl. a "felesleges" energiával gázt komprimálsz, aminek energiáját (valamilyen hatásfokkal) később szintén vissza tudod nyerni. Reverzibilis, kémiai reakciókba is lehet fektetni, vagy éppen lendkereket hajtani, akkumulátorba gyűjteni, stb. stb. Szóval rengeteg megoldás létezik, de általában azt lehet mondani, hogy "áramot tárolni" nem szeretünk. Egyébként hőt sem... Nyersanyagot igen. Egyrészt kielégítő hatásfokkal nehézkes villanyt előállítani, másrészt igen drága. Inkább arra törekszik a szakma, hogy durván minden időpillanatban pontosan egyensúlyban legyen a "villany" iránti kereslet a kínálattal.
Ehhez szükségesek alaperőművek, mint pl. Paks. Atomerőművet nem terhelgetünk le-fel, mert műszakilag nem fasza, illetve azért sem, mert pokolian olcsón termel. Szóval jó, ha van egy ilyen "olcsó" alapod. Erre jönnek rá a menetrendtartó erőművek, amik leegyszerűsítve a ciklikus ingadozásokat követik. A pillanatnyi ingadozásokra ott vannak pl. a nagyon gyorsan (~15 perc) indítható gázturbinás egységek, import, stb. (Nagyon elnagyolva a rendszert, sok egyéb mérnöki dolog kell ahhoz, hogy valóban felkapcsoljon a lámpa otthon, ha felnyomod a kapcsolót :) ...) Ilyen értelemben hibás felvetés, amikor valaki a napelemeket az atomerőművek alternatívájaként emlegeti. Komoly hálózatfejlesztést, tárolókapacitás kiépítését, szabályozást igényel, amit mi itthon egészen biztosan nem tudunk kifizetni. Az ezzel kapcsolatos romantikus elképzeléseket érdemes félretenni... szegények vagyunk, na.
Másfelől ellátásbiztonság szempontjából alappillérnek számít az energiamixben történő gondolkodás. Szóval ilyen értelemben kizárólagos szerepet az energiatermelésben reálisan egyik energiaforrás sem fog élvezni a közeljövőben. Még a napenergia sem. Helyesen akkor járunk el, ha egymással versengő megoldásokat látsz, és nem "jó zöldet" és "rossz konvencionálisat". (Léteznek pl. "tiszta szén technológiák, stb.)
Ezzel szemben a jövő energiaforrását egyébként sokan a napenergiában látják. Azt lehet mondani, hogy robbanásszerű változás akkor következne be, ha ezek villamos hatásfoka 30% körüli lesz és a tárolás problémája megoldódik. (Sok a "ha"...) Tudni kell azonban, hogy a műholdakon használt napelemek villamos hatásfoka manapság nem éri el a 20%-ot. (Pár éve legalábbis így volt.) Szóval nagyon messze a cél, de hosszútávon talán elérhető. Ez még azért messze van.
Annyi még, hogy az EU energiapolitikája legkevésbé sem amiatt szól a megújulókról, mert olyan rettenetesen környezettudatos lenne. Illetve elsősorban nem emiatt. Egyszerűen nincs másunk értékelhető volumenben. Belekényszerültünk egy innovációs versenybe, és végeredményben azt reméljük, hogy sok év múlva a felhalmozott tapasztalat jelent majd számunkra előnyt. Ezzel kapcsolatosan egyébként vannak aggályaim. Innovációs versenyt költséghatékonyan (hosszútávon) nem lehet fenntartani.
Amin egyébként lehetne "szakítani" itthon, az a hőtermelés. Nagyon függünk az orosz földgáztól (ld. távhő, gázturbinás egységek, stb.), inkább ezen kellene csiszolni. Paks - habár orosz technológiát követ - igazából könnyen "átalakítható" angolra. Magyarán ha betartanának nekünk a ruszkik, lenne kiút. A földgáz kényesebb. Szigetelni kellene sokat, a régi panelházakat különösen is. Okádják a hőt. A rezsicsökkentés (szavazatmaximalizáló célján túl) egyébként pont ilyen célokat is szolgál(na). Az volt a filozófia, hogy ha spórolni tudnak a háztartások, és egyidejűleg központilag támogatják az energiahatékonyság növelését (pl. szigetelést) célzó (lakossági) beruházásokat, akkor erre költ majd a jó magyar nép. Nos, ez nem következett be, amiért nem lehet a lakosságot okolni, nem volt eléggé átgondolt a koncepció.
Végül: ize012-nek egyszerűen nincs igaza abban, hogy bízzunk mindent a piacra. Egyszerűen még a legliberálisabb közgazdászok sem gondolkodnak így. Az energiapiac kimondottan pont túl sok kérdést feszeget ahhoz, hogy bízzunk a "láthatatlan kézben"... Ezzel nem azt mondom, hogy egyetértek a KÁT-tal. Csak azt, hogy a világ (az energetika legalábbis biztosan) nem fekete, vagy fehér.
Negatív árig jutott a brit napenergia
Ehhez szükségesek alaperőművek, mint pl. Paks. Atomerőművet nem terhelgetünk le-fel, mert műszakilag nem fasza, illetve azért sem, mert pokolian olcsón termel. Szóval jó, ha van egy ilyen "olcsó" alapod. Erre jönnek rá a menetrendtartó erőművek, amik leegyszerűsítve a ciklikus ingadozásokat követik. A pillanatnyi ingadozásokra ott vannak pl. a nagyon gyorsan (~15 perc) indítható gázturbinás egységek, import, stb. (Nagyon elnagyolva a rendszert, sok egyéb mérnöki dolog kell ahhoz, hogy valóban felkapcsoljon a lámpa otthon, ha felnyomod a kapcsolót :) ...) Ilyen értelemben hibás felvetés, amikor valaki a napelemeket az atomerőművek alternatívájaként emlegeti. Komoly hálózatfejlesztést, tárolókapacitás kiépítését, szabályozást igényel, amit mi itthon egészen biztosan nem tudunk kifizetni. Az ezzel kapcsolatos romantikus elképzeléseket érdemes félretenni... szegények vagyunk, na.
Másfelől ellátásbiztonság szempontjából alappillérnek számít az energiamixben történő gondolkodás. Szóval ilyen értelemben kizárólagos szerepet az energiatermelésben reálisan egyik energiaforrás sem fog élvezni a közeljövőben. Még a napenergia sem. Helyesen akkor járunk el, ha egymással versengő megoldásokat látsz, és nem "jó zöldet" és "rossz konvencionálisat". (Léteznek pl. "tiszta szén technológiák, stb.)
Ezzel szemben a jövő energiaforrását egyébként sokan a napenergiában látják. Azt lehet mondani, hogy robbanásszerű változás akkor következne be, ha ezek villamos hatásfoka 30% körüli lesz és a tárolás problémája megoldódik. (Sok a "ha"...) Tudni kell azonban, hogy a műholdakon használt napelemek villamos hatásfoka manapság nem éri el a 20%-ot. (Pár éve legalábbis így volt.) Szóval nagyon messze a cél, de hosszútávon talán elérhető. Ez még azért messze van.
Annyi még, hogy az EU energiapolitikája legkevésbé sem amiatt szól a megújulókról, mert olyan rettenetesen környezettudatos lenne. Illetve elsősorban nem emiatt. Egyszerűen nincs másunk értékelhető volumenben. Belekényszerültünk egy innovációs versenybe, és végeredményben azt reméljük, hogy sok év múlva a felhalmozott tapasztalat jelent majd számunkra előnyt. Ezzel kapcsolatosan egyébként vannak aggályaim. Innovációs versenyt költséghatékonyan (hosszútávon) nem lehet fenntartani.
Amin egyébként lehetne "szakítani" itthon, az a hőtermelés. Nagyon függünk az orosz földgáztól (ld. távhő, gázturbinás egységek, stb.), inkább ezen kellene csiszolni. Paks - habár orosz technológiát követ - igazából könnyen "átalakítható" angolra. Magyarán ha betartanának nekünk a ruszkik, lenne kiút. A földgáz kényesebb. Szigetelni kellene sokat, a régi panelházakat különösen is. Okádják a hőt. A rezsicsökkentés (szavazatmaximalizáló célján túl) egyébként pont ilyen célokat is szolgál(na). Az volt a filozófia, hogy ha spórolni tudnak a háztartások, és egyidejűleg központilag támogatják az energiahatékonyság növelését (pl. szigetelést) célzó (lakossági) beruházásokat, akkor erre költ majd a jó magyar nép. Nos, ez nem következett be, amiért nem lehet a lakosságot okolni, nem volt eléggé átgondolt a koncepció.
Végül: ize012-nek egyszerűen nincs igaza abban, hogy bízzunk mindent a piacra. Egyszerűen még a legliberálisabb közgazdászok sem gondolkodnak így. Az energiapiac kimondottan pont túl sok kérdést feszeget ahhoz, hogy bízzunk a "láthatatlan kézben"... Ezzel nem azt mondom, hogy egyetértek a KÁT-tal. Csak azt, hogy a világ (az energetika legalábbis biztosan) nem fekete, vagy fehér.